Luca-búza, Luca-rozs, ez a kis ház takaros!

 

Luca nap, amely december 13-ára esik, egy érdekes és sokszínű ünnep. Bár a keresztény hagyományban is fontos szerepet játszik, a magyar néphagyományban egyedülálló jelentőséggel bír. Engedjétek meg, hogy megosszak veletek néhány érdekességet és hagyományt ezzel a különleges nappal kapcsolatban.

Szent Lucia legendája

Szent Lucia, akit ezen a napon köszöntünk, a legendák szerint Szicília szigetén, Siracusában élt a III. és IV. század fordulóján. Egy nemesi család tagja volt, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Lucia felébredt, és kérte, hogy ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát.

A legendák szerint Szent Lucia Jézus menyasszonya volt, ezért házasságot védő és szerző szentnek tartották.
Egy régi hagyomány szerint Luca neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették, és ha kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment.

Luca-asszonyok és boszorkányok

A keresztény vallásban tisztelt szent, Lucia mellett volt hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony is. Ezért korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez hagyomány háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák.

A Lucia – magyarul Luca – név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete.

Luca napi hagyományok

Luca napján számos szokás volt divatban. Az egyik legismertebb a Luca-búza keltetése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket csíráztattak a kemence közelében, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek. Később e szokás kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették.

Más hagyományok közé tartozik a Luca-széke faragása, a varázslások, babonák, és a termékenységvarázslatok ideje. A Luca napja tehát nem csak a keresztény hagyomány része, hanem egy gazdag és sokszínű pogány néphagyományokban is.

Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! Tiktyok, luggyok ülőssek legyenek, Fejszéjek, furójok élessek legyenek! Ú’ megállanak a helibe, mint a fűzfa a tövibe! Akkora disznójuk legyen, mint a hidas, Akkora szalonnájok legyen, mint a pajtakapu, Ollan hosszu kóbászuk legyen, mint a falu hossza, Annyi töpörtőjük legyen, mint a tengerben a föveny, Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag, Annyi csirkéjük legyen, mint a kertben a fűszál! Luca, Luca, kitty-kotty!

”

– Lucázás a vasi Perenye községben