Vannak
helyek, ahol a gyerekek kitisztítják, kipucolják a cipőjüket. Ennek legendás
eredetet tulajdonítanak. A télapót a germán mitológia főistenének-Odinnak- a tovább gondolt változatának
tekintik, aki ajándékot oszt és büntet. Odin képes volt más világokba utazni,
és új ismeretekkel bővíteni tudását. Mindig fehér szakállú idős ember formájában
jelent meg, aki köpenyt és köntöst hordott. Félszemű volt, mivel egyik szemét
felajánlotta a tudásért cserébe. Egyik szemével a való világot látta, a másik
fekete szeme pedig a belső világra nézett. Volt neki egy fehér nyolc lábú lova,
akit Sleipnirnek hívtak. Kezében pedig egy célt soha el nem tévesztő lándzsa
volt. Ősi német néphagyomány szerint a gyerekek a
rémisztően fagyos germán főisten, Odin nyolclábú lovának tettek ki
csizmácskáikban a kémény mellé szalmát és répát, ő pedig hálából ajándékokat
hagyott benne. Szent Miklós kultikus alakjának kialakulásában sokan ennek a
kereszténység előtti Odin mítosznak a tovább hagyományozódását látják.
A mikulás modern kultuszával
kapcsolatban felmerül azonban egy másik ősi szokásnak a tovább élése, modern
megjelenése. Ez pedig a germán és északi kultúrákban a téli napfordulóhoz, a mi
naptárunk szerint december 21-hez kapcsolódó pogány ünnep, aminek egyik központi
szereplője a Julbukk vagy Julbock, aki valójában egy ajándékot hozó kecske
volt. Ennek az alaknak a finn változata a Joulupukki, akinek nevét felvette a
finnek télapója.
A rómaiaknál december 17 és 24.-e között a pogány Szaturnáliát ünneplik, vigasságokkal, lakomákkal, tánccal, és főleg ajándékok átadásával. A Dunántúlon a közelmúltig élt a Miklós napi alakoskodás szokása, ami azt jelenti, hogy december 5-én este nők járták a házakat kifordított kabátban, sapkában, derekukon lánccal, arcukat pedig korommal kenték be A gyerekeknek szánt ajándékokat háti puttonyuk, illetve a karjukon logó vesszőkosár rejtette. Ajándékosztás előtt megkérdezték a szülőket, jók voltak-e a gyerekek, jól tanulnak-e és tudnak-e imádkozni. Ezt az ünnepséget a visszatérő téli nap, legrövidebb napjának tiszteletére, hogy így ellensúlyozzák a sötét időszak depresszióját.
Ezt a szokást váltotta fel a Télapó megjelenése az 1950 es években Magyarországon.
A keresztény
hagyományban Szent Miklósra emlékezünk, amikor megajándékozzuk egymást.
Szent Miklós
a Lycia római provinciában fekvő Myra városának volt apátja, később püspöke.
I.sz. 270.március
15-én született Patarában, és i.sz.343.-ban, és december 6-án halt meg Myrában.
Szüleitől
örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között. Egy legenda szerint egy
elszegényedett nemes embernek a három lánya prostitúcióra kényszerült mert nem
volt hozományuk és nem tudtak férjhez menni. Miklós megsajnálta őket, és az éj
leple alatt pénzt dobott be az ablakon. Három éven keresztül cselekedett így.
Segítségének köszönhetően a lányok férjhez tudtak menni. A harmadik lány éppen
a harisnyáját tette száradni a kályha mellé amikor a pénzzel teli erszény
beesett a kéményen. Az
apa kileste ki az ajándékozó, így tudták meg ki a titokzatos jótevő. Szent
Miklós egyszerűen élt a nép között. Éhínség idején az egyházi vagyonból sokat
áldozott a szegények étkeztetésére. Tanított és szeretetet hirdetett. Ez minden
cselekedetében megnyilvánult.
Sok egyéb
történet is fűződik hozzá, mint például elrabolt gyermekek hazahozatala, tengeri
vihar lecsendesítése, gabona sokasítása. A középkorban szerepjátékokkal
emlékeztek meg tetteiről.
A 19
századtól ünneplik Magyarországon a Mikulást. December 6-a Miklós napja. Ezen a
napon megajándékozzák a gyermekeket, és a felnőttek is egymást. Mára ez
nagyrészt a gyermekek ajándékozására szorult vissza. A Mikulás alakja mellett
feltűnik a krampusz, akivel a rossz gyerekeket rémisztgették régen. Ő volt a
Mikulás segédje. Egy-egy kultúrában feltűnnek a manók is, akik az ajándékokat
készítik és segítik őt.
A Mikulás
piros palástban, püspöksüvegben pásztorbottal jelenik meg, rénszarvas szánon
jön, így hozza az ajándékokat.
Amerikában
Santa Claus hozza a karácsonyi ajándékot, ő a Mikulás megfelelője és az északi
sarkon él. A gyerekek tejjel és süteménnyel kedveskednek neki.
Láthatjuk, hogy a történet nagyon kusza, több szálon fut, egymásba fonódik.
Népenként, koronként, vallásonként, családonként is változik. Ami összeköti
őket az ősidőktől mind a mai napig, a közös ünneplés, az öröm, amit egymás
megajándékozása is jelent, a közösségi szellem időkön, korokon, embereken
átívelő áthagyományozása.
Mikulás különböző elnevezései egyes
országokban:
Angliában: Father
Christmas, Santa Claus
Baszkföldön: Olentzero
Brazíliában,
Peruban és Spanyolországban: Papá Noel
Dániában: Sinter
Klaas
Finnországban: Joulupukki
Franciaországban:
Père Noël
Horvátországban: Sveti
Nikola, Božić Bata
Hollandiában: Kerstman,
Sinterklaas, röviden:Sint
Japánban: Santa-szan
(サンタさん), Hoteiosho
(ajándékot hozó isten)
Kínában: Sengtan
Laozsen (聖誕老人, pinjin:shèngdànlǎorén
)
Marokkóban: Black
Peter
Madagaszkár:
Dadabe Noelynak
Lengyelországban:
Mikołaj
Németországban: Nikolaus
Norvégiában: Julenissen
Olaszországban: Babbo
Natale
Romániában: Moș
Nicolae
Szlovéniában: Sveti
Miklavž, Božiče
Svédországban: Jultomten
Késztette: Csaplár Athéné
