Csokoládé

Ha meghalljuk azt a szót, hogy csokoládé, máris megindul, a nyáltermelődés a szánkban. Leggyakrabban a csoki negatív tulajdonságairól olvashatunk, emelett azonban nagyon sok pozitív hatása is van. Ebben a cikkben olvashatsz arról, hogy milyen jó tulajdonságokkal rendelkezik ez a legkedveltebb édesség.

TÖRTÉNELEM:

A szó, a csokoládé 16. század óta használt navatl indián nevéhez, a xocolātlhoz, (ejtsd: sokolátl) hasonló hangzású névként került a világ legtöbb nyelvébe, a magyarba is. A maják birodalmában is ismert és fontos volt: a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként  használták. Maga a kakaó neve is utal a kereskedelemre; a „cacau” eredetileg egy ige, jelentése: venni, cserélni, vásárolni.

A kakaóbab a szertartásokhoz is esszenciális volt. Megpörkölték, ledarálták, vízzel habosra rázták (nagy zsírtartalma miatt nehezen oldódott), majd megitták a keserű italt, melynek eredeti neve xocolātl. Az aztékok már ízesítették a keserű italt fahéjjal, ánizzsal, vaníliával, kukoricaliszttel, és a legfontosabb, hogy elkészítése során erjesztették is. Ennek köszönhetően sokkal lágyabb állagot és kevésbé keserű ízt értek el.Legendájuk alapján a Tollas Kígyóistentől, Quetzalcoatl-től kapták az istenek italát és eledelét, a csokoládét és a kukoricalisztet. A Tollas Kígyó elhagyta őket, de meghagyta, hogy visszatér még. Ezért, amikor a szakállas Cortés partra szállt, őt hitték a visszatérő Tollas Kígyónak. Uralkodójukhoz, Montezumához vezették, aki díszes aranykehelyben felszolgáltatta neki az isteni italt. Cortés észrevette a benne rejlő értéket, és lefoglalta az ősi ültetvényeket. Vérszemet kapott, magának kívánta az összes azték kincset, lemészárolta az aztékokat.

Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba.

A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.

1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.

Amikor 1502-ben Guanaja szigeténél Kolombusz földet ért, üdvözlésként egy csésze kakaót kapott az őslakosoktól. Így kezdődött a csokoládé világ körüli hódítóútja.

Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt

A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.

Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.

Pozitív tulajdonságok a csokiról:

• A csokoládé szinte a teljes B-vitamin komplexet tartalmazza, azokat is, amelyek az idegrendszer egészséges fejlődéséhez is fontosak. E-vitamin is található benne, amely főleg antioxidáns hatása miatt jelentős. Ásványi anyagok közül pedig főleg kalcium és magnézium tartalmát érdemes kiemelnünk, amelyek a csontképzésben vesznek részt, de ezenkívül található benne kálium, vas és réz is.

• Serkentő hatással is bír, hiszen számtalan esetben eszegetjük vizsgák előtt vagy egy-egy nagyobb koncentrációt igénylő feladat elvégzése közben. Tehát memóriánk működésére is jótékony hatással van. Ennek a serkentő hatásnak köszönhetően boldogsághormont is termel. Ezért egy-egy nehezebb napon nyugodt szívvel fogyaszthatunk néhány kocka csokoládét, biztosan nem fog megártani. Segít megemelni a vércukorszintet is.

• Nem is gondolnánk, de egy kevés csokoládét akár még sportolás előtt is nyugodt szívvel fogyaszthatunk. Már egy-két kocka is jelentősen javítja a fizikai teljesítményünket, ugyanis a csokoládé az ingerületátvivő képességet, és ezzel együtt a reakcióidőnket is pozitív irányban befolyásolja.

• A csokoládéfüggőknek jó hír, hogy bizony öregedésgátló hatással is rendelkezik. Antioxidáns hatásának köszönhetően sokkal tovább képesek megújulni a sejtek, ráadásul a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük segítségével.

• Pozitív hatással van a szívre és az érrendszerre, valamint a vérnyomásproblémákat, az érszűkületet és az érelmeszesedés tüneteit is csökkentheti. Ezenkívül segít növelni a stressztűrő képességünket és a depresszió tüneteit is enyhítheti.  

• A csokoládé köztudottan csodás hatással van a bőrünkre. Számtalan kozmetikai termékben megtalálhatjuk összetevőként. Többek között segít megőrizni bőrünk hidratáltságát, illetve sokkal rugalmasabbá és fiatalosabbá varázsolja azt.

Joghurtos-csokoládés arcpakolás:

Hozzávalók:
• 1-2 evőkanál natúr joghurt
• 1 evőkanál magas kakaóvaj tartalmú kakaópor vagy olvasztott csokoládé
• néhány csepp narancs illóolaj

A joghurtot szűrd át egy tiszta vászonkendőn, és csak a sűrűjét keverd bele a pakolásba, hogy ne legyen túlságosan folyós állagú. Add hozzá a megolvasztott csokoládét - használhatsz kiváló minőségű kakaóport is -, majd az illóolajat. Mielőtt felkened, tisztítsd meg az arcod. Körülbelül 15-20 percig hagyd pihenni a bőrödön, azután mosd le langyos vízzel.

Csokis-mézes változat, zsíros bőrűeknek
A méz és a csokoládé együttes hatása csodákat művel a zsíros, problémás, megviselt bőrrel. A virágméz megköti a nedvességet, illetve nyugtatja, fertőtleníti a bőrt, így kiváló pattanások, mitesszerek kezelésére.
Hozzávalók:
• 1 tojás
• néhány kanál eredeti kakaópor vagy egy kis darab 80%-os étcsokoládé
• 1 evőkanál méz
• pár csepp olívaolaj

Válaszd el a tojássárgáját a -fehérjétől, és a tojásfehérjét verd fel habosra egy tálban. Add hozzá a kakaóport, vagy az olvasztott étcsokoládét, majd keverd bele a mézet és a néhány cseppnyi olívaolajat. Jól dolgozd össze az alapanyagokat, hogy krém állagú masszát kapj, azután kend fel az arcodra, és 20 percig hagyd pihenni.

TÉVHITEK A CSOKIRÓL:

1. A csokitól pattanásos lesz a bőrünk
Igazából nem a csokitól jelennek meg pattanások az arcunkon, hanem a hozzáadott tejporoktól. Maga a tiszta, keserű fekete csoki magas koncentrációban tartalmaz antioxidánsokat, amik kifejezetten jót tesznek a bőrnek.

2. A csokitól elromlik a fogunk
Ez a kedvelt édesség valóban tartalmaz úgynevezett fermentált szénhidrátokat, melyek árthatnak a fogaknak, azonban veszélytelenül kis mennyiségben. Inkább a hozzáadott cukor jelent problémát, ami hosszú távon árt a csontozatnak – így a fogainknak is.

3. A csoki elősegíti az artériák eltömődését, ezért fogyasztása fokozza a szívbetegség kialakulásának esélyét
A jó minőségű csokiban található kakaóvaj kifejezetten jót tesz a koleszterin szintnek. A fekete csoki ráadásul fontos vitaminokat és olyan ásványi anyagokat tartalmaz, mint a vas, magnézium, a kalcium és a potasszium. Ezek pedig hozzájárulnak az izmok, ízületek és az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.

4. A csokievés álmatlansághoz vezet
Sokan hiszik, hogy a kakaó nagy mennyiségben tartalmaz koffeint, de ez nem igaz. Egy csészényi kakaóban csak 5 mg koffein található, míg egy csésze kávéban 130-200 mg.

Érdekesség: 

A fekete csokoládé, mint memóriajavító csemege:

• Francia doktorok négy éve csaknem kétezer, 65 évesnél idősebb ember adatait közölték. Tíz év alatt négy alkalommal vizsgálták őket, és részletesen felmérték azt is, hogyan táplálkoznak. Kiderült, hogy azok, akik a legtöbb flavonoid tartalmú ételt illetve italt fogyasztották, a többiekhez képest szellemileg frissebbek maradtak.Mivel a fekete csokoládé is flavonoidban gazdag táplálék, a kutatásban részt vett és vizsgált személyek két héten át vagy flavonoid- dús csokoládét kaptak, vagy olyat, mely pontosan ugyanolyan ízű és színű volt, flavonoidokat azonban nem tartalmazott.Két hét elteltével a hatás jól mérhető volt: akik sok flavonoidot tartalmazó, fekete csokoládét fogyasztottak, azoknak fokozódott az agyi véráramlása, míg a flavonoid- mentes csemegének ilyen kedvező tulajdonságát nem tapasztalták.

• A sötét csokoládéban található meg legmagasabb mennyiségben a kakaóflavanol; a tejcsokoládéban csak kevesebb, a fehér csokoládéban pedig egyáltalán nincs.

Tippek a legjobb fekete csokoládé választásához:

1. Először vásároljon olyat, ami legalább 60%-os kakaó tartalommal rendelkezik. Általánosságban elmondható, minél nagyobb a kakaó tartalma, annál több a flavanol benne, ami természetesen függ még a gyártási folyamatoktól is.
2. Másodszor, ha lehetséges, válasszon természetes kakaót a holland kakaó helyett, mivel azt egy alkáli savval kezelik, ami sav semlegesíti a keserű ízt. Noha ez enyhébb ízű csokoládét ad, eltávolítja az egészséges flavanolokat.
3. Ha főz, a használni kívánt kakaó a recepttől függ, Hartings szerint. "Néhány étel csak jobb, ha hollandiában feldolgozott kakaót használunk hozzá" - mondta. " De ha a recept egyik összetevője savas, akkor a természetes kakaót kell, mivel holland kakaóval túl savas lenne az íz."
4. És végül, súlymegőrzés céljából, korlátozzuk az adagot napi 1 gramm sötét csokoládéra, vagy körülbelül 150 kalóriára.

Források:

• http://www.egeszsegkalauz.hu/taplalkozas/a-fekete-csokolade-gyogyito-hatasa
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Csokol%C3%A1d%C3%A9
• https://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/csokolade-jotekony-hatasok-vitaminok-antioxidans-oregedesgatlas-stressz?page=1
• http://www.vous.hu/hir/20160413-etcsoki-egeszseg-szepseg-arcpakolas

Készítette: Galavics Dóra