Minden édesanya számára meghatározó pillanat, mikor gyermeke a világra jön. Ugyanilyen fontos az is, hogy a gyermek egészséges legyen. Erre azonban nem csak a gyermek születését követően kell gondolnunk, hanem számos dologgal óvhatjuk a babát már a magzati korban is.
A hallás sokkal nagyobb szerepet játszik a gyermek fejlődésében, mint sokan azt gondolnák. Hozzájárul az egészséges személyiségfejlődés kialakulásához és megőrzéséhez is. Igaz, hogy a magzat hallószerve csak a 20. hétben alakul ki, de kutatások szerint a már a 16., sőt akár a 12. héten is reagál a hangokra. 22. héten pedig már képes beazonosítani édesanyja szívműködését, a 24. héttől kezdve el tudja különíteni a külvilág zajait a méhen belüli hangoktól. Ettől kezdve pedig jól érzékeli a beszédet, és ezért is nagyon fontos, hogy már ebben az időszakban is beszéljünk a hozzá. Megfigyelések szerint az anya szívritmusához közeli hangokat, és az apa mély hangjához hasonlókat kedveli a legjobban.
Akiknek kellemes élményei vannak saját magzati korukból- „jó zenét” hallgattak- később nem a stílus vagy a műfaj lesz fontos számukra, hanem a hatás, kellemes melegség-és védettség érzése, akárcsak az édesanyja szívverése, mely körül vette őket a méhen belüli életben.
Zenei vonatkozásban az anyaméhben fejlődő gyermeknek az tesz jót, amit az anya szívesen hallgat. A legfontosabb, hogy az édesanya olyan muzsikával vegye körül magát, amit szívesen hallgat, és pozitív hatással van rá, mert gyermeke hasonlóan fog érezni. Ha pszichológiai szempontból közelítjük meg, tehát az anya által pozitívnak minősített zene a testérzet és a pozitív pszichés-emocionális reakció következtében a gyermekre is pozitív hatással lesz. Különösen jó az, ha az édesanya maga énekel, zenél, dúdol a magzatnak.
Napjainkban sajnos szülők nem nagyon szeretnek énekelni. Azonban megfigyelhető, hogy a várandósság előre haladtával azonban egyre több kismamának eszébe jutnak gyermekkorából ismert dalok, melyeket egyre gyakrabban énekelnek. A gyermek születésével pedig képes levetni gátlásait, hogy hangjával felvidítsa és boldoggá tegye gyermekét. Akkor sem kell aggódni, ha valaki nem szeret énekelni, hiszen a beszédhangok is ugyanazokból az elemekből állnak, mint a zene. A mesélés vagy más emberekkel való kommunikáció is úgy jut el a magzathoz, mintha muzsika lenne. Magát a kommunikációt ugyan nem érti, de érzelmi töltését teljesen át érzi. Jót tesz a gyermeknek, ha a mese spontán, alkalomszerűen történik, de talán még ennél is jobb, ha a nap meghatározott szakaszában rendszeresen zajlik, hiszen ez biztonságérzetet nyújt neki.
Ha zenehallgatás során a magzat nyugtalanná válik, rugdos, lehet, hogy örömében teszi de az is lehet, hogy a külvilág zajai ellen próbál harcolni, védekezni. Ilyenkor a legjobb, ha a szülő magára figyel, hogy mit érez. Ez a legjobb módja annak, hogy eldönthessük, hogy mit érezhet a magzat. Kutatások szerint a klasszikus zenétől rendszerint megnyugszik, élénkebb ritmustól pedig idegesebb lesz, felgyorsul a szívverése. A magzati korban hallott zenét születés után felismerik és meg nyugodnak tőle, könnyebben elalszanak, mosolyognak.
A gyermekek beszédtanulását bizonyítottan fejleszti az énekek, mondókák, ritmikus zene hallgatása. Azok a gyerekek, aki zenei stimulációban részesültek, a vizsgálatok szerint előbbre tartanak a beszédfejlődésben az azonos korúakhoz képest, intenzívebb az interakciójuk a szülőkkel.
Betegség idején kapcsoljuk be a zenét, amit hallgattunk terhesség idején, meg nem gyógyul tőle de segít átvészelni ezt az időszakot.
Fred Schwartz amerikai nőgyógyász és Ralph Spintge vezető német sportorvos egy olyan programon dolgoznak, melyben a szülések lebonyolításához a zenét alkalmazzák. A zene a szülésnél segíti leépíteni a stresszhormonokat, segíti az anyát az ellazulásban, oldja a félelemeket, mely a születendő gyermekre is hatással lesz. A zenét individuálisan éli át mindenki, ezért fontos, hogy olyan zene legyen, amely pozitívan hat a kismamára, ezért a zenét ő maga válasza meg. A szülők által kiválasztott, korábbról már ismerős zene ritmusa és dallama, illetve ezek ismétlődése azt az érzést kelti a gyermekben, hogy valami folyamatos, megbízható dolog kíséri őt a születés idején. Habár meghatározó az anya és gyermek számára egyaránt a zene, de a legnagyobb biztonságot mégis az édesanya hangja adja.
A szülés után is fontos, hogy gondoljunk arra, hogy gyermekünk zenei nevelésben is részesüljön. Erre ország szerte van lehetőség. Van egy baba-mama foglalkozáshálózat, a Kerekítő. Ez a program 0-3 éves korig egy vezető segítségével népi mondókákat, ölbeli játékokat, népi gyermekdalokat, játékokat elevenít fel. Itt a szülők együtt énekelhetnek, mondókázhatnak a gyermekeikkel és más családokkal közösen. Úgy gondolom, hogy ez nem csak a gyermeknek, hanem a szülőnek/ édesanyának is meghatározó pont az életében, hiszen ez lehet az első hely szülés után, hogy közösségbe megy. Másrészt a régmúlt kincseit, népi hagyományainkat, dalainkat, játékainkat eleveníthetik fel ezeken a foglalkozásokon, így hagyományőrző programként is tekinthetünk erre. Ezek az összejövetelek nem haladják meg a fél órát, de utána lehetőséget adnak még egy kis közös játékra, édesanyák pedig megoszthatják egymással tapasztalataikat, tanácsot adhatnak és kaphatnak, kikapcsolódhatnak.
Azok a gyermekek, akiknek a zene már magzati korban nagy hangsúlyt kap, nagyobb eséllyel tanulnak meg hangszeren játszani, vagy szívesen állnak be énekkarba, hogy énektudásukat fejlesszék.
Várandósság idején ajánlott zenék:
Mozart: D-dúr szimfónia,
Mozart: Kis éji zene,
Vivaldi: Négy évszak
Gyermek és altatódalok
Forrás: Hans-Helmut, Decker-Voigt : Zenével az életbe - A hangok szerepe várandósság idején és a gyermekkorban
Készítette: Galavics Dóra
