"Egy boldogabb és spirituálisabb jövőért."

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyiptom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyiptom. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 18., szerda

Egy doromboló macska az ölünkben jobban gyógyít

A hiedelem szerint a macskák  40 millió évvel ezelőtt a menyétfélékből alakultak ki.
Minden macska egyedi az állatvilágban.
A macskák megszelídítését említő első valódi feljegyzés Észak-Egyiptomból származik.
Az Egyiptomiak nagy hasznát vették a macskáknak a rágcsálok elleni harcban, hiszen meg kellett védeniük a rágcsálóktól a legfontosabb táplálékukat, a gabonát.


Az egyiptomiakat elbűvölte a macskák vadászati, és fizikai adottságai.
A gabonaszállító hajókon is ott találjuk őket. Tekintélyük hamarosan királyi rangra emelte őket.
Aki bántalmazott vagy megölt egy macskát az halállal lakolt.
Basztet istennőt is macska fejjel ábrázolták. Ő a föld és a termékenység Istennője, és ő jelképezte a nap szemét is. A gyermekáldás véd asszonyaként tisztelték. Eredetileg oroszlánt szenteltek az istennőnek, később ezt a szerepet macska vette át, időszámításunk előtt kb 3000 évvel.


 Először vad macskákat fogtak be, később időszámításunk előtt a második évezredben tenyészteni kezdték őket, mivel ez kényelmesebb módszernek bizonyult. A szent templomi macskákat haláluk után bebalzsamozták, és továbbra is tisztelték őket.
A macskát Ré-vel-a Napistennel- rokonnak tartották, mivel pupillája reagál a napfényre, éjjel pedig zölden világít.

A macska és az ember között spirituális kapcsolatot feltételeztek.
Az emberrel való korai kapcsolatára régészeti leletek is utalnak. Erre Cipruson, Szíriában, Törökországban, Izraelben is találtak  régészeti bizonyítékokat.
Egyiptomból terjedt el, előbb a szomszédos országokba később Európába. A görögök és a rómaiak időszámításunk után az első században ismerték meg a házi macskát.
Számtalan hiedelem keletkezett róluk:

A középkorban: „Fekete macskát látni szerencsétlenség.”
„Ha macskába rúgsz, reumával fizetsz, „Ha megölsz egy macskát, az ördög bosszút áll érte."
Középkori hiedelmek szerint a macska varázslattal bíró lény, de nem a jó oldalon áll, hanem a sötét erők szövetségese, és látja a szellemeket. De az angol tengerészek például szerencsésnek tartották, ha a hajójukon van fekete macska, hajótöréskor először őt mentették ki.
A buddhisták szerint a macskák azok a jó emberek, akik majd a paradicsomba fognak kerülni.
A germánok a vadmacskát, és a hiúzt Freyja istennő állatának tartották, amely az istennő kocsiját húzza a felhőkön.
A macska rendkívül intelligens lény. Nagyon tanulékony, okos. Azt mondják öntörvényű. A házhoz, és nem az emberhez ragaszkodik, pedig rendkívül hozzá tud nőni a gazdájához, szereti és becsben tartja.
Kilenc életével kapcsolatban is vannak hiedelmek, ennek biológiai okai vannak. Esés közben képes átfordulni a levegőben, és a farkával kormányozni a testét, hátát felpúposítja, hátsó lábait felhúzza, ezért az első lábaira érkezik.
Megérzi a földrengést, epilepsziás gazdi esetében pedig napokkal roham előtt jelzi azt.
A fekete macska génállománya annyira jó, hogy védett sok baktérium és vírus ellen.


A kereszténység elterjedésével, a macskát szinte gonoszként tüntették fel. Ez még a mai napig is él népi babonáinkban: a háromszínű macska megvédi a házat a tűztől, az embereket a láztól.
Ha fekete macska átszalad előtted az úton, szerencsétlenséget jelez, viszont elárulja a rejtett kincset, és láthatatlanná teszi az embert. A fekete kandúr titkos varázslathoz szolgál. Hét vagy kilenc éves korában boszorkánnyá változik és Walpurgisz éjszakáján (május 1-én) részt vesz a boszorkányok gyűlésén. Átveszi a betegséget, de ha a tetemét a küszöb alá ássák, szerencsétlenséget hoz a házra.
Sok-sok babona fűződik a macskához. Tény hogy szabad természetű, nem lehet ólba zárni, vagy láncra fűzni. Bátor, még a kutyával is szembe száll.
Totem állatként a Másvilág, Túlvilág örzője. A változás, a rugalmasság és az alkalmazkodás képességét adják meg, vagy figyelmeztetnek annak időszerűségére.




Forrás:
Alfred Brehm: Az állatok világa
Booya
Háziállat magazin
Wikipédia

Készítette: Csaplár Athéné

2010. október 6., szerda

Nut


Óegyiptomi égistennő, Su és Tefnut lánya, Geb testvére és hitvese, a héliopoliszi enneád tagja (a heliopoliszi 9 istenből álló istenség együttes, a Napbárka utasa).
Az ő gyermekei Ízisz, Ozirisz, Seth, Nephtisz. Egyik ábrázolási formája, a nő akinek egy vízzel teli kancsó van a fején, a másik ábrázolási formája pedig a következő: karjai és lábai érintik a földet, teste meghajlik, amin csillagok vannak. Karjai és lábai jelentik az ég 4 darab tartóoszlopát, amin az ég pihen. Nut alá van támasztva az apja, Su által. Férje, Geb, pedig alatta fekszik a földön. A mítosz szerint amikor Su felemelte Nutot ( az eget) Geb fölé ( föld) a káosz megszűnt, de ha valaha is elhagyja ezt a pozíciót akkor a káosz visszaáll. Szimbólumai a csillagok, éjszakai égbolt, tehén.
Nutnak szerepe volt az óegyiptomi naptár kialakulásában. A mítosz szerint egy átok miatt Nut nem szülhette meg gyermekét az év egy napján sem. Ezt a problémát úgy orvosolta, hogy egy kockajátékon Thottól nyert 5 plusz napot az évhez , amin már megtudta szülni gyermekét, akkoriban 360 napból állt egy év, és ezután lett 365 napos egy év.


Meredith

Archívum
Kapcsolat

Webshop
Webshop Button