A Köveskúti ma már Stonewell Család Teljes Története
A Köveskúti Nemesi Család Története: Egy Árpád-kori Nemzetség Nyomában
A Köveskúti család egy ősi, nagy múltú magyar nemesi család, amelynek története a honfoglalás koráig, az Atyusz nemzetségig nyúlik vissza. A család neve az idők során többféleképpen is íródott (Kues, Kvesd, Kewes, Keoves, Kewessy, Köves, Kövessy stb.), de mind ugyanarra a családra vonatkozik. Előneveik között szerepel a "de eadem Kewes", "köveskuti" és "köveskállai". Ez a dokumentum a család több mint ezeréves történetét vázolja fel, egészen a jelenkori, Stonewell nevet viselő leszármazottakig.
Eredet az Árpád-korban
Az Atyusz Nemzetség
A család gyökerei az Atyusz nemzetségig, a magyar törzsi arisztokrácia egyik legősibb rétegéig vezethetők vissza. A nemzetség a Dunántúlon, főként Zala, Somogy és Veszprém vármegyékben bírt hatalmas birtokokkal. Jelentős tagjai között tartjuk számon Atyusz bánt és Mislen bánt, akik a 12-13. században, II. András uralkodása idején viseltek magas méltóságokat. Monostoruk az Almádi apátság volt (Monostorapáti mellett), amelyet 1117-ben alapítottak [4]. A Köveskúti család a nemzetség Sal (vagy Saul) nevű ágából származik; Sal comesnek (ispán) a 13. század elején voltak birtokai a Köveskút környékén, és a "Sal" név gyakran feltűnt a későbbi családtagoknál [5].
A Családnév Megjelenése
A család első, név szerinti említése 1338-ból származik. Ekkor a veszprémi káptalan jelenti, hogy Kőkúti Sal fiai, **Turul, András és Lőrinc** eleget tettek Kőkúti Domokos özvegyének hitbére és hozománya tekintetében [2]. A család eredetileg a Káli-medence szélén fekvő Köveskút (ma Salköveskút része, Vas vármegye) és Kőkút (ma Salföld, Veszprém vármegye) települések névadó birtokosai voltak, és valószínűleg a kőkúti pálos kolostort is ők alapították.
Címerek és Birtokok a Kora Újkorban
Az 1544-es Címeres Levél
A család történetében mérföldkő volt, amikor 1544. február 25-én **Kövesi András (Andreas de Kewes)**, Ferdinánd király udvari káplánja, veszprémi kanonok, majd később veszprémi püspök, címeres levelet kapott. A nemességet kiterjesztették Katalin nevű nővérének Kysmyhal (Kismihály) Györgytől született fiaira is. Ezzel egyidejűleg adományt is nyertek Kövesd helységben [6].
András püspök a törökök által elfoglalt Veszprémből Sümegre tette át székhelyét. Sümeg várának kapitánya unokaöccse, **Benedek** lett, aki jelentősen gyarapította a családi birtokokat, melyek ekkor már Zala, Vas és Sopron vármegyékre, sőt, Abaúj vármegyében Boldogkő várára is kiterjedtek.
Vallási Hovatartozás és az 1622-es Címer
A reformáció idején a család áttért a protestáns hitre, de az ellenreformáció során ismét katolizáltak. **Sebestyén** személyében 1622. június 26-án II. Ferdinándtól új címereslevelet kapott a család, melyet Zala és Somogy vármegyékben 1623. május 1-jén hirdettek ki. Ennek leírása:
- Pajzs: Arannyal damaszkolt vörös mezőben könyöklő kék ruhás kar kardot tart.
- Sisakdísz: Hármas fehér szikla kiemelkedő középsőjén egyenlő szárú vörös kereszt áll, a szikla előtt pedig a koronán könyöklő kékruhás kar függőlegesen felfelé álló, törökfejen átszúrt kardot tart.
- Takaró: Fekete-arany, kék-ezüst.
A Család a 18. Századtól Napjainkig
A család egyik ága a 18. században Ausztriába szakadt, ebből származott **kövesházi Kövess Hermann tábornagy**, akit 1917-ben bárói rangra emeltek. A Magyarországon maradt ágak tagjai a vármegyei életben vettek részt: **Köveskúti Gábor** táblabíróként, **Köveskúti Lajos** pedig 1848-as honvéd főhadnagyként írta be magát a történelembe [1].
A Modern Ág
A család története és leszármazása egészen napjainkig követhető. A közvetlenül idáig vezető ág a következő:
- Köveskúti Ágnes, akinek egyik lánya,
- Papp Aranka (1964), akinek fia,
- Thomas Stonewell (született 1983.12.20, Sopron). Thomas felesége Alexandra Meredith Stonewell (született 1986.10.20, Sopron).
- Gyermekeik: Luciana Amunet Stonewell (született 2012.02.09) és Lily Aradia Stonewell (született 2013.06.04).
Családfa
A Család Birtokai
A Köveskúti család birtokai az idő során változtak. Az alábbi lista a legfontosabb településeket foglalja össze, amelyek a család tulajdonában voltak:
- Veszprém vármegye: Köveskút / Kőkút (a család névadó, eredeti birtoka), Salföld.
- Zala vármegye: A 16. században 20 helyiségre terjedt ki a birtok.
- Vas vármegye: Köveskút (ma Salköveskút része) és további 3 helyiség.
- Sopron vármegye: 1 helyiség.
- Abaúj vármegye: Boldogkővára vára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése