Frontok hatása egészségünkre

Van, akit csak a hideg-, van, akit a meleg, van, akit mindkét front hatása megviseli. Alapvetően azok szenvedik meg inkább a frontok változását, akik eleve betegek, legyengültek.

 Az ember is, akárcsak a többi élőlény, része a természetnek, így állandó kölcsönhatásban áll vele. Környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik, amely néhány ember esetében szubjektív, sőt olykor objektív tüneteket okozhat.
Nézzük, hogy a különböző időjárási viszonyok, hogyan hoznak változást a hétköznapjainkban.

Hidegfront:

A légköri front két, alapvetően ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki. Ezek a légköri frontok jelentősen megváltoztatják az időjárást, ezzel együtt pedig a frontra érzékenyek hangulatát, szervezetük állapotát. A tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján. Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás. Arra hajlamos cukorbetegeknél vércukorszint-emelkedés (hiperglikémia) következhet be, emiatt inzulinnal kezelteknél gyakoribb vércukor-ellenőrzést javaslok. Szükség lehet az inzulinadag átmeneti emelésére.

Leggyakoribb panaszok:
• reumás panaszok
• görcsök
• gyulladások
• gyomorfekély
• kólika
• agyvérzés
• asztmás roham

Melegfront:

Magasban a nagyobb hőmérsékletű, könnyebb fajsúlyú levegő érkezik a hidegebb fölé. A talajszinten a melegebb levegő érkezése kicsit késik. A légnyomáscsökkenés tehát már előbb bekövetkezik, még mielőtt a hőmérséklet-emelkedést észlelnénk.

 Frontérzékenyeken a vegetatív és a pszichés tünetek tehát már a frontbetörés előtt jelentkeznek. A szimpatikus idegrendszer izgalma miatt emelkedhet a pulzusszám, a vérnyomás. A magas vérnyomásos betegek állapota rosszabbodhat. Szaporodik az agyvérzés, agylágyulás gyakorisága. A véralvadási készség fokozódása miatt ilyenkor gyakrabban alakul ki az alsó végtagi vénákban véralvadék (trombózis) és az innen elszabadult vérrög okozta tüdőartéria-elzáródás (embólia). Tablettával vagy inzulinnal kezelt cukorbetegeknél vércukoresés (hipoglikémia) következhet be. Arra hajlamosoknál melegfront idején szükség lehet az inzulinadag kisfokú csökkentése. A lelki életre a levertség, a nyomottság, a figyelem csökkenése, tehát a depresszió lehet jellemző. A figyelmetlenség, több közúti balesetet okoz. A nem migrénes fejfájások előfordulása is gyakoribb ilyenkor.

Leggyakoribb panaszok:

• angina pektorisz
• trombózis-, embóliahajlam
• asztmás roham,
• reumás fájdalmak
• keringési elégtelenség
• vakbélgyulladás
• migrén
• vérzések
• depresszió

Tippek, a front okozta tünetek enyhítésére:

1. Fogyasszunk minél több B1-, D- és E-vitamint: ezeket főleg az élesztőben, a halakban és a tojásban találjuk meg. Ha a gyomrunkon keresztül akarunk felkészülni az érkező hidegfrontra, együnk például egy nagy adag tojásrántottát.
2. Figyeljünk oda a folyadékbevitelre, és igyunk gyógyteákat. Naponta minimum két és fél, három liter folyadék fogyasztása javasolt. Legjobb, ha lehűtött, citromkarikával ízesített frissítő menta vagy citromfű teát fogyasztunk!

3. Együnk banánt, almát, burgonyát, szőlőt vagy olajos magvakat. Ezeknek magas a kálium- és magnézium tartalma, így csökkenhetik a panaszok erősségét.
4. Levendula a csodaszer: nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is hasznos. Tea formájában is fogyaszthatjuk, de ha levendulaolajjal dörzsöljük be a csuklónkat, halántékunkat megszüntethetjük a fejfájást, ingerlékenységet.

5.  A hidegfront hatására álmosak lehetünk, lelassulhatunk, így az erre érzékenyek kivételesen növelhetik a koffein adagjukat, de nem kávéval, hanem egy sokkal kíméletesebben és hosszabban ható koffeinforrással, a teával. Ebből is lehetőleg ne fekete teát válasszunk, hanem a csersavban szegényebb, de antioxidánsokban sokkal gazdagabb zöld, vörös vagy fehér változatot igyuk friss citrommal, mézzel, vagy steviával ízesítve.

6. A masszázs beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusait.

7. Irány a természet: a szabadban végzett, rendszeres mozgás hangulatjavító hatással bír, serkenti az immunrendszert és jelentősen csökkenti a vérben lévő stresszhormonok szintjét.
8.  A hidegfront tünetei ellen kiváló hatású mindenfajta stresszoldás: a meditáció, jóga, aromaterápia, akupresszúra és a talpmasszázs.

9. Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hideg vizes, majd 2 perc meleg vizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési és hőszabályozó rendszereinket.

Van még egy olyan tényező, amely hatással van ránk: a légelektromos erőtér. A levegőben lévő pozitív és negatív ionok aránya ugyanis a frontokkal megváltozik: a hidegfront a kis negatív ionok előretörését hozza, míg a melegfront a nagy pozitív ionok felszaporodását eredményezi. Az első esetben ingerlékenyebbé válunk, míg a másodikban inkább lelassulunk.

Érdekességek

Már Hippokratész (i.e. 460 - i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: "Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) Maguk a betegségek is eltérő módon viselkednek, jól vagy rosszul, az egyes évszakokban, de a kor, vidékek és életmód szerint is."
A 18. század vége felé - Volta és Galvani munkásságának köszönhetően - pedig az is bizonyítást nyert, hogy a levegő elektromos kisülései hatással vannak az idegrendszerre és az izomzatra.

• Byron például nagyon utálta, ha hidegre fordult az idő, Napóleon ugyancsak ki nem állhatta a hideget, a meleget részesítette előnyben, még nyáron is befűttetett a lakásában.
• Diderotról feljegyezték, hogy a heves szélviharok idején úgy érezte, szétpattan a feje és elborul az elméje. Az angolok a nyugati szelektől irtóznak, rosszkedvűek lesznek tőle, az olaszok a déli szelet, a meleg, páratelt sirokkót utálják.

• Eső közeledtével sok ember prüszköl, ásítozik vagy bágyadt, reggel fáradtan ébred, sokaknak fáj a feje, esetleg viszket a meggyógyult sebük vagy tyúkszemük, de nyilallhatnak a reumás ízületek, szárazzá válhatnak a tenyerek, számos ember szórakozottá válik, a zsörtölődős asszonyok pedig igen ingerültek lesznek. A csendes eső sok embert tesz búskomorrá, mint ahogy Heinét, Schillert és Miltont is annyira megviselte a szitáló, csepergő eső monotóniája, hogy ilyenkor képtelenek voltak alkotni.
• Számos állat kiváló időjós, jól használhatók az időjárás előrejelzésére, de a földrengéseket és a természeti katasztrófák jöttét is megérzik. A különböző kimenetelű időjárás-változásokra meglepő viselkedéssel, tőlük nem várt hangokkal hívják fel az emberek figyelmét. Például eső előtt a kakasok napnyugta után is kukorékolnak.

• Mielőtt szelesre fordulna az idő, a keresztes pókok új hálót készítenek, a macskák pedig a szőnyegeket vagy a függönyöket karmolásszák. 
• A befőttes üveg vízébe tett pióca az egyik legkiválóbb időjárásjósló. Ha az üveg alján marad derült, napos vagy fagyos idő lesz; ha a víz tetejére megy, akkor erős szél vagy havazás; ha izgatottá válik, zivatar várható. Heves viharok idején viszont sok pióca elpusztul.
• Esőre áll az idő, ha a békák hangosan brekegnek; a tyúkok sokára ülnek el; a verebek a porban fürdenek; a pókok lerombolják hálójukat, és máshová költöznek; a birkák, kosok sokat rohangálnak; a szamarak a fülüket rázzák és ordítanak; a tehenek kergetik egymást; a lovak idegesek és összegyűlnek a karám sarkában; a macskák nyalogatják mancsukat, mossák pofájukat; a kutyák büdösek, füvet esznek, vagy vonyítanak; a disznók nyugtalanok és hangosan röfögnek; a vakondokok nagy túrásokat fúrnak; a patkányok és az egerek idegesek; a madarak tisztogatják tollaikat; a varjak sokat kárognak, a hollók nagy zajt csapnak, a csókák csoportosan, a hattyúk pedig alacsonyan repülnek; a darvak csőrüket a szárnyuk alá dugják; a sirályok messze szállnak a tengerparttól, mélyen berepülnek a szárazföld belsejébe; a giliszták kibújnak a földből; tücskök hangosan zenélnek; a szúnyogok erőszakosan csípnek, és a földhöz közel repülnek; a szentjánosbogarak nem világítanak; a méhek a kaptárjaikban maradnak.

•  Száraz, szép idő várható, ha: a pókok kora reggel már dolgoznak; rossz időben huhognak a baglyok; a denevérek csapkodnak a szárnyukkal; a gólyák és a darvak magasan szállnak, és sok madár elrejtőzik.
• Száraz, napos idő várható, ha: a legyek vidáman repdesnek; a szúnyogok magasan repkednek; a levelibékák kiemelkedő helyre másznak; a kígyók lustán heverésznek; a csirkék hangosan csipognak; a füstifecskék magasra szállnak; a vörösbegyek repülés közben énekelnek; a cinkék éneke messzi elhallik; a fülemülék hangosan csattognak; a juhok vidáman legelnek.
• Szép, hosszú lesz az ősz, és enyhe télre számíthatunk, ha: a vadludak későn kelnek vándorútra; a költöző madarak sokáig itt maradnak, csak később repülnek el délre; ősszel a mezei pockok és az erdei egerek nagyon felszaporodnak; a bíbicek télen is itt maradnak. A tél végét jelzik: a megszólaló pacsirták, a csiripelő verebek, a kertekből a mezőkre költöző varjak, a barlangjaikat elhagyó medvék és a vidáman játszó vadnyulak.

• Hosszú, kemény hideg télre van kilátás, ha: a hangyák magas bolyokat építenek; a vándormadarak korán elköltöznek; a cinkék lakott helyre húzódnak; a verebek csendben vannak; a hörcsögök sok gabonát gyűjtenek be; a mókusok egy csomó fenyőtobozt tartalékolnak; a téli álmot alvó állatok mély fészket készítenek; a házi pókok meleg helyen szőnek hálót; sok makk és csonthéjas terem. A vidéki emberek megfigyelték, ha karácsony napján az állatok a bal oldalukra fekszenek, a tél sokáig tart, kemény és cudar lesz.

 Esőt éreznek a növények: ha a körömvirágok, a százszorszépek, hóvirágok, szellőrózsák, kukacvirágok és sok más növény virágzata nem nyílik ki; a szegfűk összecsukódnak; a muskátli virágai elcsavarodnak; a harangvirágok virágai lefelé vagy oldalra fordulnak; az árvalányhaj szálai kiegyenesednek; lefelé hajlik a harangvirágok feje. Szép idő várható, ha a növények kinyitják virágaikat. Hosszú lesz az ősz, ha a tavaszi hérics ősszel is kivirágzik, vagy ha az illatos hunyor december első felében is kinyílik. Kemény, hideg telet jelez előre, ha sok makk terem; a tölgy lombja későn, de nagyon szépen színekkel színesedik meg. A törökök megfigyelése szerint, kemény tél várható, ha a fenyőfákon sok toboz díszlik s a birsalmafáknak bő termése van.

Tudtad-e? 

Vannak, akik a langymeleg napsütést, a csodás tavaszt kedvelik a legjobban, amelytől jobb lesz közérzetünk, számosan lobbannak szerelemre, megnő szexuális vágyuk és fogamzásra való hajlandóságuk. Egy közvélemény-kutatás alapján az emberek többsége tavasszal - amikor süt a nap, a hőmérséklet 20 C°, a páratartalom pedig 80% - érzi magát a legkellemesebben. Egy angol felmérés szerint a hormonháztartásra és a fogamzóképességre nem is a simogató langymeleg van hatással, sokkal inkább a hosszú, derült napok, a napsütéses órák hatnak serkentőleg. Állítólag a tavasszal fogant gyermekek életrevalóbbak, életigenlőbbek, egészségesebbek, mint a más időszakban születettek; felnőve az életben sokkal többre viszik, mert többre képesek. Sok híres ember fogant áprilisban, májusban, júniusban, és sokan ekkor jutottak el tevékenységük csúcsára. Például Torricelli májusban kezdett el foglalkozni a légnyomásmérővel, Victor Hugo és Byron legnagyobb írásai tavasszal születtek.

Források:

• http://nonstop-doctor.com/7-tipp-hidegfront-hatasai-ellen/
• http://www.hogyankell.hu/A_hidegfront_negat%C3%ADv_hat%C3%A1sai_ellen_v%C3%A9dekezni
• http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/az_idojarasi_frontok_hatasai/2015307/
• https://erzsebetrosta.hu/hiedelmek-babonak-nepszokasok/jeles-napok-unnepek/idovaltozast-erzo-emberek-idojos-allatok-novenyek.html

Készítette: Galavics Dóra