Éjféltől a jövőnktől lopunk el mindent, amit fogyasztunk

A lábnyom, ami nagyobb, mint egy bolygó

A Global Footprint Network minden évben megvizsgálja az ENSZ-től kapott adatokat, hogy meghatározhassa mekkora az ökológiai lábnyom, amelyet az ember hagy a bolygó biokapacitásával szemben. Az ökológiai lábnyom a Föld természetes erőforrásainak kihasználtságát méri, a biokapacitás pedig annak a mutatója, hogy bolygónk egy év alatt mennyi hulladékot és üvegház hatású gázt képes lebontani, mennyi nyersanyagot tud újratermelni. Ennek az értéknek legalábbis a nullán tartása, vagyis az, hogy pont annyi nyersanyagot használunk fel, annyi salakanyagot termelünk mint amennyivel elbír a bolygó, értelemszerűen kulcsfontosságú túlélésünkhöz.

Kevesebb, mint nyolc hónap

Ennyi idő kellett idén ahhoz, hogy feléljük a planéta által újratermelt erőforrásokat. A kutatók megállapították, hogy augusztus 13-ra esett idén a nap, amikortól az emberiség felhasználta a rendelkezésre álló készleteket, kimerítette a planéta lehetőségeit. 1970-ben történt meg először, hogy többet fogyasztottunk, mint amennyit a bolygó képes volt kitermelni. Azóta átlagosan évente három nappal hamarabb jön el ugyanez a fordulópont. Az ökológiai "túlköltekezés" az időjárás tagadhatatlan, dramatikus változásában, eltűnő erdőkben, az édesvíz készlet soha nem látott apadásában, talajerózióban, az üvegház hatású gázok felgyülemlésében - illetve a biodiverzitás azon csökkenésében jelentkezik, amit a Föld történelmében a Hatodik nagy fajpusztulásnak nevezünk.

1961-ben még csak 74%-át, mindössze 41 évvel később 156%-át
használjuk fel a bolygó biokapacitásának

Mit hoz a jövő?

December 21-én, az Egyesült Nemzetek Konferenciáján fognak megegyezni az országok egy közös tervezetről, amellyel fenntartható mértékűre kezdik csökkenteni a széndioxid kibocsátást, amely jelenleg a legnagyobb terhet rója bolygónk flórájára és faunájára. Enélkül 2030-ra két Föld bolygóra lenne szükségünk, hogy fedezni tudjuk az ökológiai lábnyomunk.

Ma, 2015-ben, 1.6 Föld kellene ugyanehez.


Dorek Todd

A Jupiter

A Jupiter a Naptól az ötödik bolygó. A legnagyobb bolygó a Naprendszerben, ezért a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter-típusú bolygónak nevezik.

Nevét Jupiterről, a római főistenről kapta, aki fénylő égbolt istene, de haragjában az eső, a mennydörgés és villámlásé is. Úgy gondolták, hogy állam védelmezőjeként ő vezette győzelemre a sereget és állította meg, ha futni próbált. Tiszteletére rendezték a nagyszabású római játékokat. Optimusnak (a bőség istenének) és Maximusnak (a legnagyobbnak) is nevezik. Jupiter görög megfelelője Zeusz, az Olümposz legfőbb istene. Nevének jelentése „Kronosz fia”. Anyja Rheia titanisz. Zeusz alapvetően a viharok és a villámok ura, állata a sas.

Héra szintén a Jupiterhez tartozó istenség. A görög mitológiában Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. Attribútuma a királyi pálca és a kakukk, amely a szent madara volt. A római mitológiában Junoval, a szülés és a házasság istennőjével azonosítható.
Azok a növények kapcsolódnak hozzá, amik gyorsan nőnek, terebélyesen, kalászosak, gyorsan szaporodnak, vagy nagyszámú utódot hoznak évente: zsálya, bazsalikom, ánizs, rizs, olajfa, tölgy, fagyöngy, menta, citromfű, lóhere.
A Jupiteri állatok jellemzői, hogy nagyok, kövérek, terebélyesek, mert a bőséget, termékenységet, jelképezik, ilyen például az elefánt, a tehén, a víziló, a disznó és bálna.
A Jupiter napja a csütörtök (az angol Thursday- Thorról kapta nevét, aki a Skandináv-Északi mitológiában a vihar, mennydörgés istene)

Egyenlítői átmérője 142 984 kilométer (a Föld átmérője 11-szer kisebb). A Jupiter sűrűsége 1,326 g/cm³ (a Föld átlagos sűrűsége 5,5 g/cm³) a második legnagyobb a gázbolygók közül, de a négy kőzetbolygóénál kisebb.

A Jupiter 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együtt. Ha a Jupiter nagyobb tömegű lenne a jelenleginél, valószínűleg összeroskadna.
Felső légköre atomszám szerint 93% hidrogénből és 7% héliumból áll, molekulaszám szerint 86% hidrogénből és 13% héliumból. A bolygó belseje sűrűbb anyagot tartalmaz, nagyjából 71% hidrogént, 24% héliumot és 5%-ban más elemeket (metánt, víz, ammónia, szilícium alapú összetevők, szén, etán, hidrogén-szulfid, neon, oxigén és kén).
A bolygó által termelt hő, majdnem egyenlő a kapott Napsugárzással. A bolygó körülbelül 2 cm-t húzódik össze minden évben. Kialakulásakor a Jupiter kétszer nagyobb átmérőjű és sokkal melegebb volt, mint most.
A hőmérséklet és a nyomás a Jupiter belsejében a mag felé nő. A fázis az átmeneti régióban, ahol a folyékony hidrogén fémessé alakul, a hőmérséklet 10 000 K körüli, a nyomás 200 GPa. A hőmérséklet a mag felszínén 36 000 K, a belső nyomás pedig nagyjából 3000-4500 GPa.
A Jupitert ammóniakristályokból és ammónium-hidroszulfidból álló felhők borítják, melyek világosabb színű zónákra és sötétebb övekre oszlanak. A különböző irányú áramlatok kölcsönhatásai viharokat és turbulenciákat okoznak. Ezek a zónák évről évre változtatják szélességüket, színüket és intenzitásukat. A felhőréteg csak 50 kilométeres vastagságú. Két felhőréteg található: egy vastag alsó réteg és egy vékonyabb régió. Vízfelhők vékony rétege húzódhat az ammóniaréteg alatt, amelyet a Jupiter légkörében megfigyelt villámlások bizonyítanak. Ezek az elektromos kisülések több ezerszer erősebbek lehetnek, mint a földiek.
Legismertebb alakzata a Nagy Vörös Folt, egy a Földnél nagyobb átmérőjű, tartós anticiklon vihar az egyenlítőtől 22°-ra délre, amely legalább 300 éve tombol.

A Szaturnuszhoz hasonlóan a Jupiter is rendelkezik gyűrűkkel, de ezek halványak, és főleg a holdakról származó porrészecskékből állnak.
 Alakja a gömbtől erősen eltér, a gyors tengelyforgás miatt. Az egyenlítői sáv forgási periódusa 9 óra 50 perc 30 másodperc, a nagyobb szélességeké 9 óra 55 perc 40 másodperc.
A Jupiter volt az első olyan bolygó, aminek rádiósugárzását a Földön észlelni tudták. A jeleket először 1955-ben, 22 MHz-en rögzítették (13,6 méteres hullámhossz) zajkitörések formájában, amik csúcsai olyan erősek voltak, hogy azon a hullámhosszon ez a sugárzás volt a legerősebb (a Nap legaktívabb időszakait kivéve).  A rezgástartománya 22MHZ körül van, átlagos értéke a zenei Fisz (F#) hangnak felel meg.
63 holdja ismert holdja közül a négy legnagyobbat (Io, Europé, Kalliszto, Ganümédész) Galilei-holdaknak nevezik, felfedezőjük Galileo Galilei után, aki 1610-ben észlelte őket.
Az Io mérete nagyjából a Föld Holdjának felel meg. Naprendszerünkben vulkanikusan ez a legaktívabb égitest. A Jupiter gravitációs ereje a hold belsejének anyagát folyamatosan mozgásban tartja, és a felszínére kényszeríti, aminek folyamatos vulkánkitörés a következménye. Az anyag egy része kilökődik a világűrbe. Az űrbe kerülő molekulák hamarosan elveszítik elektronjaikat és ionizálttá (vagyis elektromosan töltötté) válnak, és a Jupiter mágneses terének csapdájába esnek. Ezek az ionok alkotják a Jupiter körül az ún. Io-gyűrűt (vagy Io-tóruszt).
Asztrológiai szempontból a Jupiter a bőség és növekedés, a belátás és felismerés bolygójaként ismert. Arról is hírt ad, hogy milyen viszonyban állunk a társadalommal, van-e alkalmunk és esélyünk a sikerre, a személyes fejlődésre, és ha igen, miként bánunk a lehetőséggel. Megtudhatjuk továbbá, hogy az optimizmus és a bizalom mely síkon nyilvánul meg bennünk, hogy milyen területen remélhetjük leginkább a bőséget, a terjeszkedést, a legjobb lehetőségeket.
Száma: a 3-as, mely a Jupitert jelképezi, összhangban van a 6-ossal és a 9-essel. A 3-as számú ember – mindenki, aki bármely hónap 3-án, 12-én, 21-én vagy 30-án született - ambiciózus, szereti a rendet, büszke és független. Színe a mélykék és a lila, drágakövei:
az ametiszt


és a türkiz.


Hozzátartozó
zodiákus a nyilas.


Fémjei: a bádog és a bronz.

A cikket nagyon szépen
köszönjük Aurának,
Aki a Rend belő körének tagja!