Majdnem Biblia

Az elmúlt héten több nyelven is olvastam arról a körülbelül 1500-2000 éves “bibliáról”, amit Törökországban találtak. Az Újszövetségben szereplő négy evangéliumhoz képest  jelentős különbségek vanak benne. Például az, hogy Jézust valójában nem feszítették keresztre. Egy másik pontban azt is írja, hogy Szent Pál apostol igazából szélhámos volt. Többen is megkértek, hogy fejtsem ki a véleményemet. Íme:

Az, hogy Jézus valóban kereszthalált halt-e értünk kevésbé fontos, mint a tanításai melyek megfelelő értelmezésével értékeket nyerhetünk. Hogy milyen módon jutunk el a mennyek országába, vagy mi történik velünk a halál után hit kérdése. Az élet, amit most élünk viszont választásunk szerint lehet szeretettel átitatott és boldog, vagy gyűlölettel és kérdésekkel teli. Engem inspirál az Újszövetség, mert sokat tanultam tanulmányozása közben felebaráti szeretetről, alázatról, a hit erejéről és arról, hogy az írott szabályoknál fontosabb az, hogy egy adott szituációban körülményeknek megfelelően lelkiismeretemre hallgatva cselekedjek.

Egy spirituális beállítottságú ember számára sokat taníthat akár egy lehulló falevél is.
Úgy gondolom, sokkal inkább azokat a sorokat kell keresnük bármilyen írásban, amelyek épülésünkre szolgálnak. Érdemes figyelmen kívül hagynunk azokat amelyek kétségekre, vitára vagy gyűlöletre szítanak. Ha egy tanítás magamévá tételétől teljesebb életet élhetek, akkor számít, hogy kétezer évvel ezelőtt valóban meghalt-e valaki a kereszten akitől állítólag ered?

A Kereszténység túlélte, amikor kiderült hogy a Föld gömb alakú! Szőrszálhasogatás volna tudományos adatokat keresni a Szentírásban, mert nem fizika- vagy történelemkönyv.

A Biblia szószerinti értelmezése felesleges. Összezavarodáshoz vezethet, mert önmagával is több pontban ellentmondásos. Az, hogy előkerült egy másik változat ami további kérdéseket vet fel nem sokat változtat. Még a leghithűbb keresztények sem tartják be a Bibliában található utasítások jelentős részét. Konkrétan például kövezésről, hűtlen asszony kezeléséről vagy az áldozatok megfelelő módon történő bemutatásáról szóló utasításokra gondolok.

Egy élet túl kevés ahhoz, hogy jelentős részét áskálódással töltsük. Akinek a hite támaszt nyújt nehéz időkben, és bizalommal fordult egész életében Jézushoz, tegye bátran ezután is. Még akkor is, ha a tudomány sok pontban ellentmond az írásoknak. Aki pedig nem hisz, találjon magának békét és szeretetet, lehetőséget az épülésre ott ahol tud, ahol számára reális.

Saját záró gondolatom:
Ha olyan bölcsességet hallok a Tévémacitól, ami lelki kiegyensúlyozottságot és boldogságot hoz az életembe, akkor bátran megfogadom. Attól függetlenül, hogy kétezer évvel ezelőtt keresztre feszítették-e vagy sem. Ha egy adatot nem találok értékesnek pedig forrásától függetlenül elvetem.

Jézus mondá':
MK 4, 24- [...] „Figyeljetek arra, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is, sőt adnak is hozzá. 25Mert akinek van, még kap hozzá, akinek pedig nincs, amije van, azt is elveszik tőle.”

Áldás!

Atomm A. Agramma
alias
Thomas Stonewell

U.I.: Fentebb kizárólag a magánvéleményemet olvashatjátok, amit kérésre tettem közzé. Nem vagyok teológus, de még csak keresztény sem. Csupán egy spirituális szellemiségű gondolkodó ember.