A szabad akaratról - Első rész

Szószedet

Akarat: Elhatározott döntés törekvés, illetve ennek megnyilvánulása. Szabad elhatározásból származó igyekezet, szándék egy cél elérésére. Saját döntés az életről, amikor nem más mondja meg, hogy a személy mit tegyen. Határozott lelki törekvés, amelyet szándékosság, céltudatosság és a választási lehetőségek közötti döntés képessége, illetve ténye jellemez. (Forrás: http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Akarat )

Axióma: Olyan kiindulási feltétel, amit adottnak veszünk az érvelések során. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Axi%C3%B3ma )

Egészség: Az egészség a teljes testi, lelki, szellemi és szociális jóléti állapot, és nem csupán a betegség, fogyatékosság és nyomorékság hiánya. (Forrás: Egészségügyi Világszervezet)



Akaratunk, és az azt befolyásoló hatások

Első axióma: Egy egészséges ember cselekedeteit, szabad akaratát követve építés, teremtés, szociális hozzáállás jellemzik. Ez igaz létének minden szintjére, a túléléstől a fajfenntartáson át egészen a spiritualitásban való elmélyedéséig.

Ha feltennénk a kérdést egy spirituális beállítottságú személynek arról, hogy mi az, amivel minden ember rendelkezik, a legtöbb megkérdezett azt válaszolná: - Szabad akarattal!

Hiszen lehetünk szegények vagy gazdagok, élhetünk a Ráktérítőn innen vagy túl, tartozhatunk bármilyen társadalmi kaszthoz, rasszhoz, egyvalamink mindig lesz: szabad akaratunk. Úgy gondolom ebben mindenki szeretne hinni.

Ám, ha közelebbről megvizsgáljuk láthatjuk, hogy folyamatosan befolyásoló tényezők vesznek minket körül. A televízióból, rádióból, a környezetünkben lévő emberektől mind-mind különböző véleményeket hallhatunk adott témákról. Ez valami, amin nem változtathatunk, ezek a tényezők mindig körülvesznek minket. Ugyanakkor – és ez még fontosabb – megfigyelhetjük magunkon a jeleit annak is, hogy ezek a befolyásoló elemek mennyire hatnak ránk!

Miért fontos ez?

Második axióma: Anélkül, hogy egy ember felismerné a véleményét befolyásoló hatások forrásait, vagy azzal, hogy elutasítja, hogy azok egyáltalán léteznek és hathatnak rá, kiteszi magát azoknak.

Az ember úgy hiszi, hogy a gondolatai teljes egészében az övéi, az ő termékei. Ha így lenne, nem lenne szükség reklámokra, sem politikai propagandára, nem is beszélve a hétköznapok pletykáiról – nem lenne miért létezzenek. Ezek a dolgok mind-mind hathatnak a véleményünkre, hozzáállásunkra különböző témákhoz, ez teljesen természetes. Minél hamarabb fogadjuk el ezt, annál gyorsabban ismerhetjük fel magunkban azokat a gondolati mintákat, amiket életünk során esetlegesen belénk plántáltak - és amivel analitikusan gondolkodva nem is értünk egyet.

Analitikus gondolkodás: az a folyamat, amikor egy személy érzelmektől, előítéletektől mentesen, csak a meglévő, bizonyított információkból von le következtetéseket.

Van-e kiút?

Csak fel kell tennünk magunknak az egyszerű kérdést: - Miért?
Miért gondolok valamire úgy, ahogy gondolok? Miért mondom azt, amit mondok? Miért teszem azt, amit teszek? Több esetben azt találhatjuk, valójában szociális nyomás, vagy hibás információk és féligazságok alakították a véleményünket bizonyos területeken. Ez teljesen természetes jelenség, minden emberrel megesik élete során. Találjuk meg válaszainkat!

Miért gondolok valamire úgy, ahogy gondolok? Miért mondom azt, amit mondok? Miért teszem azt, amit teszek?

Válaszaink jelentik az első hídfőállást, ahonnan később tovább folytathatjuk önmagunk megismerését, képessé válva a saját akaratunk szerint cselekedni és élni.
Következő cikkünkben megvizsgáljuk közelebbről, hogy pontosan milyen csapdákat rejthet, ha hagyjuk a minket körülvevő információkat ellenőrizetlenül hatni ránk.

Addig is a legjobbakat kívánom!

Maradok tisztelettel: Dorek Todd