Szerkezeti változások

Kedves Olvasók, Rend tagok,

Ez úton szeretnénk értesíteni benneteket az Aranysárkányok Rendjének belső szerkezetét érintő apróbb változásokról. Alapvetően mindenkit szívesen látunk, mindenkivel szívesen együtt működünk, akinek a céljai egybe esnek a miénkkel - azaz építőek, teremtőek. A Külső körbe való felvétel szabályai azonban némiképp változnak, hogy eredményes működésünket fenntarthassuk: innentől a Tanulás módszertan I. és Kommunikáció I. tananyagokat szükséges tudni, mielőtt valaki felvételt nyerhet.

A jelenlegi tagjainktól azt kérjük, hogy aki még nem felelt le az említett anyagokból, jelentkezzen nálam vagy Atommnál időpontért.

Sincerely ad infinitum: Dorek Todd

Betekintés az asztrológus fejébe!

Kedves Barátaink!

Időről időre megosztunk veletek beszélgetéseket olyan emberekkel, akiknek életútját, vagy eredményeit inspiratívnak gondoljuk. A mai meghívottunk Molnár Ildikó, asztrológus, spirituális körökben ismertebb nevén Mikolta. Igyekeztem olyan kérdéseket feltenni, amikről úgy gondoltam, hogy ti is kérdeznétek tőle, de ha valamit elfelejtettem volna, kommenteljetek bátran!

Molnár Ildikó - Mikolta

Asztrológus

Atomm:
-Szervusz Mikolta, Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat egy interjúra!
Már nagyon régóta szerettem volna kérdéseket feltenni egy tapasztalt asztrológusnak, mivel ebben a témakörben tudásom jelentősen kiegészítésre szorul, a tudásvágyam pedig hatalmas. Ha nem bánod, először azt kérem tőled, hogy definiáljunk!
Elmondanád, kérlek, hogy valójában mi is az, amit asztrológiának nevezünk?
Mikolta:
-Nagyon szépen köszönöm a felkérést, nagyon megtisztelő, hogy rám gondoltatok! Remélem sikerül korrekt képet adnom arról, hogy mit is csinál egy asztrológus. Egy komoly elemzésnél  a kérdező percre pontos születési időpontját és helyét bekérjük. Ami a bulvárban van, tehát hogy milyen napon született az illető, csak az egyik komponense. Nálunk ez a Nap jegye. Emellett az asztrológiai képlet a Nap-rendszer többi  planétáit is tartalmazza, egyéb más, csillagászati komponensekkel együtt. Gyakorlatilag azt nézzük, hogy az illető születési pillanatában milyen égi állások vannak, és abból vonunk le következtetéseket.  Illetve emellett más, kiegészítő képleteket is használunk. Például, hogy aktuálisan milyen égitestek vannak az égen.

Emellett van egy másik irányzata az asztrológiának, ahol a kérdés időpontjára rajzolja fel a képletet az asztrológus, és abból ad választ a kérdezőnek. Én az előbbit, a születési időpontra felállított elemzést képviselem. Macerásabb, mert a bediktált időpontok sokszor nem pontosak, ezért a már meglévő események alapján be kell állítani a pontos születési időpontot. 

A: -Hogyan lesz valaki asztrológus?

M: -Mindenkinél van egy kiindulópont, amikortól el kezd asztrológiával foglalkozni. Ez lehet szimplán érdeklődés, kíváncsiság az emberek vagy a világ megismerése iránt. De sokakat krízis helyzet vezet az asztrológia felé: egy jó asztrológus tanácsa, vagy saját problémáikra keresik a választ az asztrológia tanulásával. Sokan autodidakta módon kezdik el, de egy pont után felmerül az igény a tanár iránt.

Szerintem sok-sok tanulás, képlet elemzése, pozitív visszacsatolások után válik valaki asztrológussá.

Személy szerint ez nálam így zajlott: engem a mérhetetlen kíváncsiságom, tudásszomjam és emberszeretetem irányított az asztrológia felé. 2001-ben kezdődött: egy kedves barátom akkor tanulta és rengeteget magyarázott, előadott nekem, felkeltve az én érdeklődésemet is. Tanárát, Kalo Jenőt ajánlotta. Az 5 éves képzését végig is csináltam, s amire büszke vagyok, hogy az oklevél átadásakor tanárom engem emelt ki az évfolyamomból a szakdolgozatom és a záróvizsgám alapján. Közben másoknál is tanultam egy-egy terület még mélyeb elsajítátsát. Ami még fontos volt számomra, hogy a virtuális térben összejött egy nagyon jó társaság – többnyire szintén tanulók. Együtt elemeztünk képleteket, vitattuk meg a különböző irányzatók különböző megközelítését, segítettünk egymásnak és másoknak. Ez nagyon fontos volt számomra, tőlük is és a gyakorlások által is rengeteg információt szedtem fel.

Aztán életem folyása úgy hozta, hogy mikor már pont váltani szerettem volna – egy magánéleti krízis miatt mégis tovább folytattam a tanulmányaimat. De már más területen. Ez az Integrál Akadémia (mely Ken Wilber elméletére alapul) volt, ahol integrál pszichológiát/szemléletet tanultam, sok-sok önismereti órával. Diplomamunkám témájául a két dolog kombinálását választottam – asztrológia oktatását az integrál szemlélet szerint, melyet egy kis körön teszteltem. Gyakorlatilag az addig tanult ezoterikus, integratív tudásomat kombináltam össze egy rendszerbe, de még vannak kiforratlan részei. Aztán magánéletem úgy hozta, hogy született egy gyönyörű kislányom, aki mellett ámbár kevés időm van, mégis facebookon létrehoztam egy saját csoportot. Ennek egyik célja az volt, hogy a régi, tanulókörös gyakorlást tovább tudjam folytatni. 

A:  -Volt olyan tanulmányaid során, hogy elbizonytalanodtál és úgy érezted, hogy hasznavehetetlen bolondság az egész?

M: -Nekem a tanulmányaim elején volt nagyon nehéz átvenni az asztrológia szemléletmódját. Akkor voltam bizonytalan: 2001-ben, amikor elkezdtem tanulni, akkor kaptam meg frissen a természettudományi diplomámat. Tehát egy nagyon erős, racionális, természettudományi beállítotsággal vágtam neki az asztrológiának. Sorba jártam a különböző irányultságú asztrológusokat, hogy a saját bőrömön érezzem, van-e ennek értelme vagy sem, melyik irányvolan, ki mit tud.

Aztán egyszer csak jött az „áttörés”. Rájöttem és megértettem, hogy az asztrológiához totál más gondolkodásmód szükséges, mint a természettudományokhoz, így felesleges „ezzel a szemüveggel nézni”. Utána már sosem bizonytalanodtam el. Rengeteg más módszert tanultam azóta, de annyira jól és teljesen egyik sem írja le a mi világunkat, mint az asztrológia, így „szerelmemnek”mindvégig megmaradt. Persze mindemellett az asztrológiának is meg vannak a határai, mire használható és mire nem. Nekünk, embereknek is megvannak a korlátaink. Szerintem ezekkel is érdemes tisztába kerülni, ha helyén kezeljünk, nem érhet “csalódás”.

A: -Mit neveznél a legértékesebbnek azok közül, amiket asztrológiai ismereteid hozzátettek az életedhez?

M: -Önismeret, mások mélyebb szintű ismerete, s ezáltal saját magam és mások elfogadása. Az az érzés, hogy „helyemen vagyok”, mert az asztrológia megmutatja, hogy mivel érdemes foglalkoznom, ami által én is teljesebb vagyok. Ha nem tanultam volna asztrológiát sokkal sivárabb és unalmasabb lenne az életem: egy olyan világ tárult ki előttem, ami számomra csodálatos és izgalmas.

A: -Valóban jobb lett az önismereted is?

M: -Nagyságrendekkel. Ehhez nekem még hozzá jöttek a pszichológiai tanulmányok és önsimereti munka, ami még jobban bemélyítette az önismeretemet.

A: -Ahhoz, hogy valaki jó asztrológus legyen elég adatokat megtanulni, aztán összeáll minden a csillagokból, mint egy matematikai képlet?

M: -Van, aki szerint igen, én azt vallom, hogy nem… Szerény véleményem szerint az asztrológiához szükséges – jó kombináló képesség, és még valami plusz, melyet így hívunk – intuíció. Emellett én hangsúlyozom a szív szerepét is, mivel emberekkel dolgozunk :). Én pont ezért imádom az asztrológiát, mert ez a három dolog egyszerre fontos – értelem, szív, intuíció. De megint kihangsúlyozom, ez az én meglátásom.

A: -A jelen, a jövő és a múlt titkait is fel lehet tárni?

M: -Igen, az asztrológia eszköztára erre alkalmas. Viszont intellektuális síkról fogja meg a helyzeteket. Ami lehet, hogy elég, lehet, hogy nem.

A: -Azt gondolná az ember, hogy számításokat végezve meg lehet állapítani egy személy várható élettartamát.

M: -Középkori asztrológusok foglalkoznak ezzel. Viszont én a modern irányvonalat képviselem, ahol a halál időpontjáról adott információt óvatosan kezeljük, a sok visszaélés miatt.

A: -Minden előre meg van írva, vagy képes az ember a saját sorsát alakítani szándékai szerint?

M: -Van, ami meg van írva, van, amibe beleszólása van.

A: -Csak az emberek, vagy akár állatok és szervezetek számára is tudnál jósolni?

M: -Jó kérdés, eddig csak embereknek
próbáltam. :-) . Szervezetnek még talán, állatoknak már nem.

A: -Az Aranysárkányok Rendje 2010. Július 2-án született, helyi idő szerint 19.32-kor Angliában, Norwichban. Számunkra mit jövendölnek a csillagok?

M: A Rendről azt gondolom, hogy nem ez az első alkalom, hogy megalakult, lehettek már előtte is kezdeményezések. Kívülről úgy látszik, hogy kedves, barátságos közösség, ahol „családias” a hangulat. A tagjai alapjába véve jóindulatúak, toleránsak, elfogadóak, intuitívek, érzékenyek, egy kicsit talán „elvarázsoktak”. Nagy bennük a tudás vágya, a spirituális ismeretek megszerzése, szívesen tanulnak, osztanak meg másokkal is információkat. Jelenleg, egy éven belül, várható egy szervezeti, szerkezeti általakulása a Rend életében.

A: Nos, ez valóban helytállónak tűnik. :) Nagyon szépen köszönöm válaszaidat olvasóink nevében is!
További sikereket, és lehetőségeket kívánunk arra, hogy mások életét szebbé és eredményessé tehesd!

M: Köszönöm szépen, szintén kívánom, hogy a Rend segítségével minél több ember jusson hiteles információhoz és segítséghez.

 Ha valaki szeretne többet tudni Mikoltáról, vagy az asztrológiáról, bátran megtekintheti a blogját:
Asztro kuckó

vagy csatlakozhat szépen gyarapodó facebook csoportjához:

Asztrológia a mindennapokban

esetleg küldhet emailt is az integralastro@gmail.com címre.


Köszönöm figyelmeteket őszintén kívánva a legjobbakat!
Atomm
Az Aranysárkányok Rendje

Yuleköszöntő!

Kedves Olvasóink!

Közeleg a napforduló ünnepe. Érezzünk, ahogy a megszülető Fény beragyogja otthonainkat és szívünket, átjárja cselekedeteinket. Ezen a napon ne csak házunkat, de lelkünket is öltöztessük díszbe: legyen az ünnep a szeretet, a megbocsátás, a megbékélés ünnepe! Fogjuk meg a kezét azoknak, akik eltévedtek, öleljük meg azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.

Adjuk önzetlenül, ha adunk, és fogadjuk örömmel ne az ajándékot, de az ajándékozást magát. Éreztessük másokkal, hogy emberek, mert embernek leginkább így érezhetjük magunkat. Emlékezzünk meg a planétánkról és a rajta élő megannyi létformáról is, tehetségünk szerint. Vigyünk bár a madaraknak magvakat, a kisállatoknak diót és mogyorót vagy ajánljunk a Föld lelkéhez fohászt, emlékezzünk: a legnagyobb felajánlás, amit tehetünk, cselekedeteinken keresztül valósul meg. Amíg építő módon gondolkodunk és cselekszünk, életünk maga lesz a fölajánlás. Ajándék, mellyel nem csak egy embernek, egy tollas vagy szőrös jószágnak az életét tesszük szebbé, hanem az egész Univerzumnak adunk valami többet ezáltal.

Kívánunk áldott ünnepet:
Dorek Todd és az Aranysárkányok Rendje

Élet szemét nélkül

Előszó

Nagyon ritka az, hogy máshonnan tegyek közzé cikket, de ez annyira inspiráló volt számomra, hogy úgy döntöttem átveszem és lefordítom, hogy a magyar ajkú olvasóközönség okulására is válhasson! Íme:

A lány, aki nem termelt hulladékot az elmúlt két évben

Mi lenne, ha anélkül tudnál élni, hogy szemetet termelnél? Megtennéd? Azt hihetnéd, hogy ez lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz s hogy sok függ az életkörülményeidtől. Ám egy igen inspiráló lány nem csak, hogy maga elkerüli a hulladék termelést, de meg is osztja velünk a tapasztalatait, hogy mi is hasonlóként cselekedhessünk!

„Szeméttelenítés”Hogyan élhetünk ilyen módon anélkül, hogy lemondanánk a modern élet kényelmi szolgáltatásairól? Nemrég futottam bele Lauren Singer nem hétköznapi történetébe, aki nem termelt szemetet már két éve. A New York University Környezetvédelmi szaka inspirálta, hogy belekezdjen a projektbe. Mindig is szenvedélyesen ellenezte a modern életmód szükségszerűnek tűnő romboló hatását és elhatározta, hogy megteszi tőle telhető legtöbbet azért, hogy építően járuljon hozzá környezetünk megóvásához. Azt hihetnénk elsőre, hogy csak valamilyen „hippi” vagy „faölelgető” áll előttünk személyében, aki a megszokottól eltérő életet él, de ha odafigyelünk a történetére rájöhetünk, hogy ez mennyire nem igaz – sőt, a tapasztalatait felhasználva magunk is követhetjük példáját és segíthetünk bolygónk megóvásában! Csupán egy kis odafigyelésre és néhány szokásunk megváltoztatására van szükség.

Lauren elhivatottsága a környezetvédelem irányában komoly megmérettetésre került, amikor egy nap a hűtőbe nézve felismerte, hogy a legtöbb termék odabent valamiféle eldobható műanyag csomagolásban van tárolva. Itt volt ő, a „zöld” lány, ahogy nevezte magát, mégis milyen képmutatóan, hiszen az életvitele nem volt sem „zöld”, sem fenntartható. Úgyhogy elhatározta, hogy kizárja a műanyagot az életéből.

Az elkövetkezőkben olvashatunk arról, hogyan vált Lauren átlagos fogyasztóból azzá a személlyé, aki teljességgel kizárta a szemetet az életéből, részletezve ennek lépéseit. Tekintsünk útmutatására, mint inspirációra, és próbáljunk meg hasonlóként cselekedni! Út a zéró szemétkibocsátáshoz

„Hogy jutottam el a nulla szemét-kibocsátásig?
Először is, abbahagytam az előre csomagolt termékek vásárlását és elkezdtem saját táskáimat, üvegeimet vinni a szupermarketekbe, hogy tömegre vásárolható áruval töltsem meg őket. Többet nem vettem új ruhát, csak másodkézből vásároltam. Elkezdtem elkészíteni otthon a saját szépségápolási és higiéniai cikkeimet. Jelentősen lecsökkentettem a meglévő tárgyaim mennyiségét azáltal, hogy a már nem használt dolgaimat elkezdtem eladni, eladományozni vagy ajándékba odaadni – úgy, mint például elajándékoztam egy kivételével az összes ugyanolyan kinézetű merőkanalam, tíz farmernadrágom, amit már középiskola óta nem hordtam és trilliónyi bizsum, amikhez nem fűzött kifejezett érzelmi kötelék.

Nagy hangsúlyt helyeztem a potenciálisan szemét generálásával járó helyzetek kiküszöbölésére: elkezdtem NEM-et mondani olyasmikre, mint a szívószálra a koktélomban, műanyag vagy papírzacskókra a boltokban és a vásárlásomhoz járó blokkokra. 

Természetesen az átállás nem egyik pillanatról a másikra történt.

Ez a folyamat hozzávetőleg egy évig tartott és elég sok befektetett energiát igényelt. A legnehezebb az volt, hogy őszintén végignézzek magamon: a személyen, aki környezetvédelmi iskolát végzett s így joggal tekinthető a fenntartható életmód fénylő vezércsillagának és látnom, távolról sem ezek szerint az értékek szerint élek.

Észre kellett vennem, hogy bár nagyon sok mindennel őszinte szívből törődtem és foglalkoztam, a filozófiát nem ültettem át minden esetben a gyakorlatba. Amint elfogadtam ezt, megengedtem magamnak a változás lehetőségét és azóta az életem napról napra jobb lett. A következő néhány példa arra, hogy miként vált életem könnyebbé:

1.) Pénzt takarítok meg

Most már bevásárló listát írok magamnak, így nem kapok fel véletlenszerűen drága termékeket, csak mert meglátom őket. Ezen felül, mivel tömegre veszem az árút, nem kell pénzt fizetnem a csomagolásért. A ruhásszekrényem is pénzt takarít meg nekem, mivel a másodkézből vett minőségi termékekhez nagyságrendekkel olcsóbban jutok hozzá!

2.) Jobb minőségű dolgokat eszem

Mivel már nem veszek csomagolt árut, csak igen limitált mennyiségben jutok egészségtelen ételekhez. Helyettük sok organikus zöldséget és gyümölcsöt eszem, tömegre vásárolható magvakat és hüvelyeseket, valamit sok szezonális helyi terméket, minthogy a gazdák megdöbbentően olcsón árulják ezeket a piacokon.

3.) Boldogabb vagyok

Mielőtt elkezdtem volna ezt a projektet, gyakran találtam magam nem sokkal a zárási idő előtt a szupermarketekben tülekedve, mert nem voltak rendesen kialakított bevásárlási szokásaim. Sokszor szállíttattam házhoz ételt, mert nem volt otthon semmi, vagy ugrottam le a kisboltba egy kis ez-azért és rengeteget mosogattam, takarítottam, mert rengeteg mindenem volt fölöslegesen, amit tisztán kellett tartanom.

Most már általában hetente egyszer megyek vásárolni, amikor megveszek mindent, amire szükségem lesz. Ez nem csak az élelmet, de a tiszttószereket és az egészségügyi dolgokat is lefedi, hiszen már minden, amit használok hétköznapi összetevőkből áll. Ez nem csak könnyebb és stresszmentesebb, de egészségesebb is (nincsenek toxikus vegyi anyagok!).

Soha nem számítottam arra, hogy pusztán azzal, hogy szeméttermelés nélküli életmódra váltok, ennyivel javít életem minőségén. Azt hittem ez csak annyit jelent majd, hogy nem kell kivinnem a szemetet. Ám ami életmód változtató döntésnek indult, a Trash is for Tossers című bloggá fejlődött, amin keresztül megismerkedtem és összebarátkoztam sok érdekes, hasonlóan gondolkodó emberrel.

Ez aztán oda vezetett, hogy kiléptem a munkahelyemről, ahol Sustainablility Manager voltam a NYC Department of Environmental Protection-nál és elindítottam a saját zéró-szemét vállalkozásom a The Simply Co.-t, ahol olyan kézzel készült termékeket árulok, amiket az utóbbi két évben tanultam meg csinálni.

Nem azért kezdtem így élni, hogy ezzel bizonyítsak valamit, csupán ez a fajta életvitel az, ami a leginkább összeegyezik mindennel, amiben hiszek.” - nyilatkozik Lauren.

Add tovább ezt a sikertörténetet mindenkinek, akiről úgy gondolod, örömmel olvasná és tanulna belőle!

Utószó:

Én, a cikk fordítója, magam is környezetvédelmi szakon végeztem és könnyen tudtam azonosítani magam Laurennel. Átgondolván mennyi szemetet generálok - akár hetente! - rá kell jönnöm, hogy ennél sokkalta többet kell tennem, ha nem csak bort kortyoló, de vizet prédikáló pap akarok lenni. Ennek tükrében már elkezdtem felmérni a helyi lehetőségeket, hogy a legeredményesebben be tudjam illeszteni az életembe a fenti tanácsokat. A későbbiekben új bejegyzéseket teszek közzé a témában tapasztalataimról, eredményeimről, személyes élményeimről, tanácsokkal, receptekkel, tudnivalókkal. Ha Neked, kedves olvasó, van személyes tapasztalatod, esetleg gondolatod vagy kérdésed ezzel kapcsolatban, bátran lépj velem kapcsolatba a Rend Facebook oldalán, vagy az oldalsó szövegdobozon keresztül!

Maradok tisztelettel: Dorek Todd
A fordított cikk forrása:

http://www.collective-evolution.com/2014/11/23/she-hasnt-made-any-trash-in-2-years-this-is-what-her-life-is-like/

A Mikulás - Pest, deczember 3-án 1865

"A napot homály előzi meg; karácsony ünnepének verőfényes örömét meg a fehér szakállu Mikulás és ördöngős szolgája, kik csak büntetni tudnak s nem jutalmazni, aszalt szilvából csinált rettenetes kéménysöprőkkel s vörös nyelvű krampuszokkal ijesztenek rá az apró cselédekre. A piaczon a nagyfejü káposzták s köpczös répák, a fonnyadt szőlő s piros arczu almák, a koppasztott kappany s a tojásgarmada mellé, csodálatos portékák csatlakoztak egyszerre. Mint ha csak éjnek idején valami boszorkányság által bújtak volna ki a földből az apró sátrak, melyek alatt viaszból gyúrt, gyermek arczu s gyapot szakállu püspökök, gyönyörű, aranyos misemondóban s hófehér süvegben valóságos papirosból, vannak szépen glédában fölállítva. Háromrétben fölkunkoritott farku, szikrázó szemű, szarvas Luciferek zörgetik pipadrótból kötött szörny bilincseiket, melyekkel sorra fűzik a szófogadatlan gyermeket s hetesével nyolczasával kanyaritják a borzasztó puttonyba, hol aztán hasztalan rimánkodnak, mert onnan nincs szabadulás. Úgy kell nekik, viselték volna jobban magukat!" - Vasárnapi Újság. Képek a hazai népéletből, Pest, deczember 3-án 1865.

A szabad akaratról - Harmadik rész

Bevezető

Előző cikkeinkben megvizsgáltuk az akaratunkat befolyásoló tényezőket és azt, hogy pontosan milyen módon lehet ránk ártalmas az, ha hagyjuk, hogy ellenőrizetlen, fals információk befolyásoljanak bennünket. Ebben az utolsó cikkben olvashatunk arról, hogy mennyire fontos csak önmagunkra hallgatnunk, saját tapasztalatainkon keresztül vizsgálva a külső benyomások életünkre gyakorolt hatását, valamint találhatunk egy rövid receptet arról, miként vehetjük át az irányítást életünk felett, érvényesítve az akaratunkat.

Mi a tapasztalat szerepe döntéseinkben?

Mostanra már megvizsgáltuk, hogy gondolatainkat milyen forrásokból mertjük, cselekedeteinket milyen motivációk vezérlik. Megértettük miért fontos az és megszűrtük a forrásainkat, így csak hiteles adatokat kapunk. Ennyi lenne az egész? Korántsem!

Kalama Sutta: To the Kalamas; Buddhának tulajdonított szavak, az eredeti szöveget angolra fordította Thanissaro Bhikkhu, a képen látható műfordítás angol nyelvről magyarra Dorek Todd munkája

Mit mondanak nekünk a Sutta szavai? Az, hogy valami logikus, ésszerű, még nem feltétlenül teszi azt működőképessé az életünkben. Nem a logikát magát utasítja el a szöveg, hanem fölhívja a figyelmet arra, hogy nekünk magunknak kell megtapasztalni, hogy "az adott dolog hasznos; az adott dolog feddhetetlen; az adott dolog nagyra értékelt a bölcsek által; amikor az adott dolog életedbe emelése és alkalmazása jóléthez és boldogsághoz vezet". Kizárólag önmagunknak higgyünk, saját élményeinknek és tapasztalásainknak. Ha valami nem jó, legyünk elég bátrak ahhoz, hogy elvessük azt.

Mit tehetsz, hogy jobban kifejezhesd a szabad akaratod?

• Ismerd föl azokat az információforrásokat, amik hatással vannak rád. Realizáld, hogy az emberek nagy része körülötted nem ismeri a válaszokat, s különösképp nem a Te válaszaidat!
  
  
• Ismerd meg jobban önmagad. Tedd föl minél gyakrabban a kérdést:
  -Miért teszel vagy gondolsz valamit úgy, ahogy? 
  
  
• Légy ezáltal tudatos és szűrd meg információforrásaidat analitikusan! Ha szükséges, képezd tovább magad azokon a területeken, amik érdekelnek, hogy megformálhasd a kapcsolódó témákról a véleményed!
  
  
• Légy magaddal türelmes és elnéző. Gyakran érezheted magad kellemetlenül, ha szembesülsz tényekkel, hogy például valójában ki nem állhatod a kedvenc szoknyádat, vagy igazából jobban értékeled a hangos diszkók helyett a kávézók tömjénillatú, indián nyár hangulatát. Ez teljesen természetes, ahogy egyre inkább megismered önmagad kijönnek ezek a különbségek. Légy magaddal megértő! Az az ember, aki voltál, ki volt téve a társadalom elvárásainak és mindennél jobban félt, hogy, ha ellenük tesz, kitisztíttat. Aki leszel, tudja, hogy valójában egy módja van csak a beilleszkedésnek: ha Önmagaddá válsz.

  
  

  
• Vizsgáld folyamatosan a megmaradt információforrásaidat. Keress releváns forrásokat, amikből táplálkoznak és lehetőségeidhez mérten vizsgáld meg azokat is! Értesítsd azt, ha valamilyen eltérést találtál a valóság és aközt, amit állítanak. Ne feledd, ezek a források értékesek, hiszen eddig megfelelő minőségű információkkal láttak el, az ő érdekük is, hogy így maradjon. Hálásak lesznek a segítségedért!
  
  Példa: Mindenki azt mondja, hogy a globális felmelegedés veszélyezteti a meglévő ökoszisztémát és az emberi faj pusztulásához vezethet. Vizsgáld meg ki az a mindenki, aki ezt mondja? Vannak köztük tudósok? Mennyien? Mennyire elismertek a területükön? Vizsgáld meg, hogy pontosan milyen érvekre támasztják az álláspontjukat! Fél óra célzott szörfözés az interneten és meggyőződhetsz az információ hitelességéről és kompetens lehetsz a témával kapcsolatban. Amennyiben a kérdéses információ változást hozna az életedben, tapasztald először meg, hogy a változás valóban építő-e?
  
  
• Vezess naplót, jegyezd fel azokat a dolgokat, amikre rájöttél önmagaddal kapcsolatban! Ezen apró morzsák mind-mind értékesek, ezek alkotnak igazán Téged. 
  

  
• Légy elég bátor ahhoz, hogy őszinte légy magaddal és a környezeteddel. Érezheted úgy, hogy a barátaid, családod rosszallanák azokat a változásokat, amiket eszközölsz magadon, de ne feledd, ők is olyan útkeresők, mint Te voltál. Ők még úgy érzik, fontosabb hasonulni másokhoz, mint megvalósítani önmagunkat. Amíg egészséges vagy, az Első axióma értelmében amit cselekszel építő. Légy elég bátor, hogy Önmagad légy! Lehet, hogy elvesztesz ezzel barátokat, de tartsd észben: ők nem a te barátaid voltak, hanem azé a személyé, akinek mutattad magad. Helyükbe új barátok jönnek majd, akik azért szeretnek, amilyen valójában vagy.
  
  
  

  

  
  
  
  

A fentiekkel kívánok sok sikert, tisztelt Olvasó, önmagad mélyebb megismeréséhez és akaratod tisztább érvényestéséhez. Használd az olvasottakat önmagad és környezeted építése, jobbítása céljából!

Maradok tisztelettel:
Dorek Todd

A szabad akaratról - Második rész

Miért hagyjuk, hogy ellenőrizetlen információk alakítsák a gondolatainkat?

Az ember szociális lény, társas kapcsolataink rendszere szolgált eddigi evolúciós sikerünk egyik kulcsául. Az egyik egyed evett a lila bogyóból, majd meghalt. Akik ezt látták, megtanulták, hogy a lila bogyó mérgező és nem ettek belőle. Évek teltek el, a következő generáció felnőtt, akiknek megtanították, hogy a lila bogyóból nem szabad enni. Még később meghaltak azok, akik látták meghalni a lila bogyóból evő egyedet, de a tanítás megmaradt. A faj túlélésében ez a viselkedés kulcsszerepet játszott. Hogy miként hátrányos

ez napjainkban, egy későbbi cikkben olvashatunk róla.

Ami segített minket fajunk fejlődése során régen, a mai napon gátolhat minket önmagunk megismerésében, ezáltal a spirituális fejlődésben. Miért? Mert úgy hisszük, hogy a válasz odakint található, rajtunk kívül. Tudat alatt vagy tudatosan, folyamatosan figyeljük a környezetünkben lévő embereket, hogy tanuljunk tőlük. Ez alapvetően rendben is volna, de

1. az emberek tele vannak hibás vagy hiányos információkkal
2. az információkat, amiket tanulunk, gyakran önmeghatározásra használjuk

Hibás információk

A hibás információk esete egyszerű, induljunk csak ki magunkból. Mikor volt utoljára, hogy analitikusan vizsgáltunk volna egy hírt, amit hallottunk? Mikor ellenőriztük, hogy a tévében mutatott 'Legjobb mosópor©' tényleg a legjobb-e?
-„Senki” nem teszi. - válaszolnánk, és igazunk lenne. A hírforrásaink pontosságának könyörületességére bízzuk magunkat, legyen az egy neves hetilap vagy a szomszéd néni, aki mindig az ablakból figyel. Igen kevés ember ellenőrzi le az igazságtartalmát annak, amit állít, vagy, ha igen, annak alapossága mégis sokszor kétséges. Az igazság az, hogy a beáramló információink minősége – ha csak nem fektetünk ebbe különösebb figyelmet – legalábbis megkérdőjelezhető.

Önmeghatározás az információinkon keresztül

Érdekes jelenség, ahogy az emberek igyekeznek egymásra hasonlítani, mintegy belső késztetést követve. Ennek is meg van a maga oka, amiről egy későbbi cikkben olvashatunk. Most legyen elég annyi, hogy az emberek hasonlítani akarnak egymásra, így aztán hasonló ruhákba öltöznek, hasonló szlenget beszélnek, hasonló zenéket hallgatnak és mindenféle hasonlóságokkal élnek. Nem kétlem, hogy ezen emberek egy része szabad akaratából hallgatja az adott zenét, viseli az adott ruhát, pusztán azért mert ezáltal fejezi ki, hogy ki is Ő. Ugyanakkor, sok más ember a beilleszkedési kényszer hatására teszi ugyanezt: elnyomják azt az utat, amin keresztül kifejeznék magukat, szerepeket játszanak, boldogtalanul.

Mi is akkor a valóság?

Menjünk ki az utcára és nézzünk körbe magunk körül. Az emberek nyüzsgő sokasága, céltudatosan fel s alá sétálva, olyan emberek egyesével, mint mi magunk. Bár a felszínen úgy tűnik, tudják a választ a kérdésekre, de valójában – egy elenyészően kevés kivételtől eltekintve – ők is pont úgy figyelik egymást a válaszokért, mint mi. Így aztán hibás-, vagy félinformációkat tanulnak egymástól és csak tovább botorkálnak a sötétben, összezavarodottan. Ők semmivel nem rosszabbak, vagy alantasabbak, mint bármely másik ember. Csupán útkeresők. Legyünk hát feléjük tisztelettel!

Mi hát a teendő?

Először is, kezdjük megválogatni forrásainkat, hogy elkerüljük a téves vagy hibás információk beáramlását. Másodszor, számoljuk fel azon egészségtelen társadalmi függőségeinket, melyek arra kényszerítenek, hogy magunkkal szemben cselekedjünk, olyan dolgokat gondoljunk és tegyünk, melyekkel mélyen belül nem értünk egyet.

Következő cikkünkben megvizsgáljuk, hogy a nyers információkon túl mi másra lehet szükségünk, hogy megfelelően a kezünkben tudjuk tartani a sorsunk, illetve találhatunk egy részletes "receptet" arról, hogy mit tehetünk azért, hogy jobban érvényre juttathassuk a szabad akaratunk.

Maradok tisztelettel: Dorek Todd