Luca nap, amely december 13-ára esik, egy érdekes és
sokszínű ünnep. Bár a keresztény hagyományban is fontos szerepet játszik, a
magyar néphagyományban egyedülálló jelentőséggel bír. Engedjétek meg, hogy
megosszak veletek néhány érdekességet és hagyományt ezzel a különleges nappal kapcsolatban.
Szent
Lucia legendája
Szent Lucia, akit ezen a napon
köszöntünk, a legendák szerint Szicília szigetén, Siracusában élt a III.
és IV. század fordulóján. Egy nemesi család tagja volt, fiatal lány, aki
egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a
szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a
szent, és hívta az égiek seregébe. Lucia felébredt, és kérte, hogy ne adják
férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát.
A legendák szerint Szent Lucia Jézus
menyasszonya volt, ezért házasságot védő és szerző szentnek tartották.
Egy régi hagyomány szerint Luca neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették,
és ha kizöldült, a lány a következő évben férjhez ment.
Luca-asszonyok
és boszorkányok
A keresztény vallásban tisztelt szent,
Lucia mellett volt hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi
hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony is. Ezért
korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez hagyomány
háttérbe szorult, gyakoribbak lettek nálunk is a Lucák.
A Lucia – magyarul Luca – név a
lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt
már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Az egyház is
bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi
Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli
napfordulatnak, a világosság születésének kezdete.
Luca
napi hagyományok
Luca napján számos szokás volt
divatban. Az egyik legismertebb a Luca-búza keltetése. A falusi
asszonyok lapos tálakban búzaszemeket csíráztattak a kemence közelében, amelyek
karácsony tájára zöldültek ki. Ebből a jövő évi termésre következtettek. Később
e szokás kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették
fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették.
Más hagyományok közé tartozik a Luca-széke
faragása, a varázslások, babonák, és a termékenységvarázslatok
ideje. A Luca napja tehát nem csak a keresztény hagyomány része, hanem egy
gazdag és sokszínű pogány néphagyományokban is.
Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! Tiktyok, luggyok ülőssek legyenek, Fejszéjek, furójok élessek legyenek! Ú’ megállanak a helibe, mint a fűzfa a tövibe! Akkora disznójuk legyen, mint a hidas, Akkora szalonnájok legyen, mint a pajtakapu, Ollan hosszu kóbászuk legyen, mint a falu hossza, Annyi töpörtőjük legyen, mint a tengerben a föveny, Annyi pénzek legyen, mint az égen a csillag, Annyi csirkéjük legyen, mint a kertben a fűszál! Luca, Luca, kitty-kotty! | ” |
– Lucázás a vasi Perenye községben |