Kedves Olvasóim!
Azzal a megtisztelő felkéréssel keresett meg Atomm, hogy írjak néhány szabadtűzi receptet.
Ezt a bejegyzést bevezetésnek szánom, hogy átvegyük az alapokat.
A legfontosabb kellékkel kezdjük, a tűzzel. Elvileg e blog olvasói tisztában vannak a tűzgyújtás technikájával illetve szabályaival, azért vegyük át még egyszer.
TŰZ FAJTÁK
A tűz fontosabb fajtái (balról jobbra): piramis tűz, polinéz tűz, "T" alakú tűz, csillagtűz, finn tűz, állványos tűz.
POLINÉZ TŰZ: 0,6-0,8 m mély vödör alakú gödröt ásunk. A palástot sorba rakjuk egymás mellé olyan hosszú ágakkal, amelyek még nem lógnak ki a gödörből. Az alját ágakkal borítjuk, majd tüzet gyújtunk benne. Igen gazdaságos, fában szegény helyen célszerű tűz, amelynek minimális a hővesztesége. A polinéz tűz előnye még, hogy gyorsan, akár egy lemezzel (deszkával) lefedve is rejthető, valamint főzésre is alkalmas.
"T" TŰZ: Amint a neve is mutatja, "T" alakú gödröt kell készíteni, amelynek minden szára egyforma mély. A felső szárban folyamatosan ég a tűz, és innét a főzéshez szükséges parazsat a függőleges részbe tudjuk kotorni. A "T" tűz előnye, hogy egyszerre többféleképpen is tudunk vele főzni.
CSILLAG VAGY PÁSZTOR TŰZ: A csillag alakban lerakott tűzifák közepét meggyújtjuk. Az ágakat beljebb tolva vagy kijjebb húzva szabályozni tudjuk az égés intenzitását. Előnye, hogy takarékos. Másik előnye, hogy a hosszabb ágakat nem kell feldarabolni, hanem a láng közepébe rakva megfelezhetjük, így a közepe elég, két darab lesz belőle.
FINN TŰZ: Egy hosszú rönköt kettéhasítunk, vagy két rönköt teszünk egymás mellé. A begyújtást a rönkök között teljes hosszában kell végezni. A finn tűz előnye, hogy 8-10 órán keresztül egyenletes meleget sugároz, és a szakszerűen készített tűz nem igényel állandó felügyeletet sem.
ÁLLVÁNYOS TŰZ: Akár mocsaras, vizes területen, de hótól lucskos földön is tüzet rakhatunk. Ehhez le kell verni párhuzamosan két-két Y alakú ágat a földbe nyílásával fölfelé. Az Y száraiba egy-egy ágat teszünk, majd merőlegesen sűrűn keresztbe rakjuk ágakkal. A vízszintes ágsor tetejére követ vagy földet pakolunk. Erre kerül rá a gyújtós és a tűz. A talaj (víz) fölött kb. 1 m magasságban rakott tűz melegítésre, főzésre is alkalmas.
Főzés illetve az étel elfogyasztása után ne felejtsük a tüzet tökéletesen eloltani!!! Tüzet csak az erre kijelölt illetve tilalom alatt nem levő területeken gyújtsunk!!!
További kellékek: a bogrács, sütőlap illetve a legegyszerűbb a nyárs. De ne felejtsük otthon késünket, vágódeszkát, tálakat és kanalakat sem. Ha nem a kertünkben főzünk legcélszerűbb a bogrács-nyárs kombinációt használni, mert egyszerűbb a szállítása.
Sütőlap lehet egy grill-rács állvánnyal illetve egy kisebb vagy ha tudjuk szállítani, nagyobb „eketárcsa” .
Első 2, bár tulajdonképp 3, recept nem igazodik semmilyen további sorozathoz, tulajdonképp tanuló receptek. Ami alapján kiválasztottam az az a közös tulajdonságuk, hogy viszonylag kevés alapagyag, illetve eszköz igényük van és nem utolsó sorban nagyon nehéz elrontani őket, így már az első alkalommal is sikerélményünk lehet.
Lássuk a recepteket:
Pörkölt, bográcsban:
1 kg bármilyen hús, mert mind egyformán készül: marha- vagy disznólábszár, esetleg birka szaftosabb részei, vadnyúl, vaddisznó, őz, szarvas, borjú 2 nagy fej vöröshagyma
1 nagyobb gerezd fokhagyma
Házi pirospaprika, ha nincs, akkor jobb minőségű "gyári"
Paprika, paradicsom
Só, bors, majoranna, őrölt kömény Piros arany, Erős Pista
zsír vagy olaj
Nagy, vastag fákból rakunk tüzet, hogy tartsa az egyenletes, lassú hőt, de készítünk oda vékonyabbakat is, ha "bíztatni" kell. Víz mindig legyen kéznél, nehogy leégjen az étel, ha fellángolna a tűz.
A hagymát daraboljuk, majd a már forró zsíradékba öntjük, jó alaposan megdinszteljük, egy idő után egy csipetnyi sót dobunk rá. ( ettől jobban szétfő majd) Mikor már majdnem kész hozzáadjuk a kis darabokra vágott fokhagymát, fél zöldpaprikát szeletelve és azzal is pirítjuk. A tűzről levéve hozzákeverjük a pirospaprikát. Visszatesszük a lángra és beletesszük az egyenletes kockákra vágott húst, amit nagyon lassú tűzön állandó keverés mellett sercegtetünk egy kicsit, majd sózzuk, (de óvatosan, mert a végén kerül még bele Piros arany és Erős Pista is, ami szintén sós) borsot, kicsi majorannát, őrölt köményt szórunk bele. Miután levet ereszt már nem kell annyira résen lennünk, de azért sűrűn kell kevergetni. Akkor az igazi a pörkölt, ha egyáltalán nem öntünk hozzá vizet. Mikor már majdnem puha a hús, akkor hozzátesszük a paradicsomot ( azért csak a végén, mert így megmarad az íze és be is sűríti egy kicsit) még két karika zöldpaprikát, a Piros aranyat és aki erősen szereti, az Erős Pistát is. Tarhonyával, nokedlivel ( na jóvan' legyen galuska) tálaljuk. Én személy szerint uborkasalátával szeretem. A szarvas-, vadnyúl-, őzpörköltet, ha el akarjuk venni az ízét fűszerezhetjük erőteljesebben és adhatunk hozzá borókabogyót is esetleg vörösbort. Én nem szoktam. A vadíz az vadíz, aki nem szereti ne egye. Száraz vörösborral tálaljuk.
Bográcsgulyás:
Az előbbi módon elkészítjük a pörköltet, de még kemény állapotában felengedjük vízzel. 
Kicsivel több köménnyel fűszerezzük. Némi főzés után hozzáadjuk a hasábokra vágott sárga krumplit és addig rotyogtatjuk, amíg el nem kezd szinte foszladozni a külseje. Ettől ugyanis még jobban besűrűsödik a gulyás, plusz hozzájön a Piros arany is, ami szintén elősegíti a folyamatot. Beletesszük a zöldpaprikát, a paradicsomot és nokedlit szaggatunk bele kanállal. Ennek max. 10 perc kell, hogy megfőljön. Én szoktam nagyobb méretű csipedőt is rakni bele helyette, azt azért tovább kell főzni, ha már régebbi. Kenyérrel tálaljuk, erős házipálinka illik eléje, közben és utána semmi.
Sültcsirke nyárson.
Egy kb. 1,5 kilogrammos csirkét besózunk, 2-3 órára állni hagyjuk. Vágunk egy jó vastag gyűrűsom, vagy mogyoróhusángot esetleg fűzfát, (4-5 cm vastag legyen és jó 2 méter hosszú). Egyik felét kihegyezzük, lehúzzuk a fakérget a közepén -ahova a pipi kerül majd- kicsit megszárítjuk a még üres nyársat a tűzön, hogy ne legyen tőle keserű az íze a húsnak. Két villás ágat leverünk a tűz mellé két oldalról olyan 2 méter távolságra egymástól, úgy hogy kb. 50 cm magasan legyen villás rész. Itt is jó nagy tüzet rakunk, majd megvárjuk, amíg jó sok parázs keletkezik (legjobb sötétben, akkor látványosabb). Ezen a parázson sütögetjük lassan, miután feltűztük a nyársra. Amikor serceg és csepeg a zsírja, akkor fordítunk rajta. A vastag nyárs azért jó, mert bármilyen helyzetbe megáll, tehát az oldalára is be tudjuk állítani, nem fog elbillenni. Ha nincs szél, akkor 50 perc-1 óra alatt megsül és addigra meg is pirul. Egy nagyobb tányért teszünk alája, abba csúsztatjuk le a nyársról, de fenn is hagyhatjuk, és onnét vághatunk le darabokat, mert így könnyebb újra megmelegíteni. Kenyérrel, vagy hamuban ill. a tűz mellett sült krumplival tálaljuk
Kacsa, hasonló módon:
Kacsát ugyanúgy süthetünk, de vegyük figyelembe, hogy az bizony jóval keményebb falat, tehát trükköznünk kell egy kicsit. Először is tovább kell állnia a sóban. Majd, miután feltűztük a nyársra jó szorosan csomagoljuk be alufóliába, több rétegben. Így süssük legalább 1,5 óráig, szintén lassú, de állandó tűzön. Itt persze az sem baj, ha kicsi lángot is kap, mert a fólián keresztül nem lesz füstös úgysem. Vegyük le a tűzről, várjunk vele pár percet, hogy hűljön, majd szedjük le a fóliát. Ezután jön a "művészet". A fóliából sodorjunk amolyan kötélfélét és kötözzük össze a lábait a nyárssal, szorosan, nehogy elforduljon sütéskor. Ha közben elhamvadt a parázs, akkor rakjuk meg újra egy kicsit a tüzet és ha leégett, akkor állandó forgatás közben pirítsuk meg a fotón látható módon egyenletesen, körben a kacsát. Ehhez azért kell némi türelem és persze odafigyelés. Közben lehet házi vörösbort kortyolgatni, beszélgetni, gyorsan megmártózni stb.
Italjavallat: a házi vörösbor biztos, hogy fogyni fog előtte, utána pedig hűtött sört javasolnék, vagy fröccsöt.
Botos
a tűzfajtákhoz kapcsolódó anyag forrása:
Tóth Lóránd – Katonai Túlélés
